Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Belitzky János: Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és Eger-egyházmegyei vonatkozásairól
neveztek. — Lehetséges továbbá, hogy a Cserép váralján birtokos Crispinus Saruid nővérének. Karúidnak a leszármazottai közé sorolható. Mag nádor Téténytől való származásának egyik bizonyítékát véljük megtalálni még abban is, hogy a Nyír-7 7 éf közelében, attól DK-re a Magy, ÉNY-ra pedig a Maga településneveket vele, vagy nemzetsége hasonló nevű tagjával hozzuk kapcsolatba, éppúgj^ mint a borsodi középkori Magy — ma Megy — falu nevét is, hogy a távolabbi hasonlókat ne is említsük. 33 Valószínű tehát az, hogy P. mester elsősorban Mag nádortól értesült a Téténynyel és a Maglód nemzetséggel kapcsolatos dolgokról. Valószínű az is, hogy vagy tőle, vagy a királyi család hagyományaiból értesült arról az ugyancsak egyedül a Gestában megemlített tényről, hogy Doboka fia Csanád unokatestvére volt István királynak, ami nagyon valószínűvé teszi, hogy Doboka Karúid és Saruid fitestvére és velük együtt Tétény leszármazottja volt. 34 Figyelemre méltó az is, hogy az ifjabbik Gyula egyik fiának nevével azonos helynevek is vannak Eger környékén. Ezek a Göngyöstarjántól ENy-ra eső és a Pétervásártól K-re fekvő Bolya puszták. Lehetséges tehát, hogy P. mester korában a Maglód nemzetség és Mag nádor a borsodi és hevesi birtokosok sorába tartozott. Az Árpád-ház Ügyektől származó oldalágát képviselik Hülek és fiai, Szovárd és Kadocsa. Nevük helynévi megfelelőit nem állapíthatjuk meg teljes bizonyossággal. Emlékük az egri és váradi egyházmegyék területén birtokos Szovárd nemzetség révén maradt fenn. Ez a nemzetség ugyanis az egyedüli, amelynek tagjai sorában a Szovárd és a Kadocsa név előfordulnak. A nemzetség monostora a Tur vize melletti Szerepen volt. A Gesta szövegéből az derül ki, hogy a Szovárd nemzetség Kadocsától származik, mert Szovárd az egyik kalandozó hadjáratból nem tért vissza, hanem vitézeivel együtt Görögországban maradt, ahol letelepedtek. 35 Azt, hogy III. Béla korában ki volt az Szovárd-nembeli nobilis, aki a király környezetéhez tartozott, nem sikerült megállapítanunk. P. mester személye meghatározása szempontjából azonban van a Szovárddal kapcsolatban elmondottaknak olyan vonatkozása, amiből az ő bizánci görög nyelvben való jártasságára lehet következtetni. Amikor ugyanis elmondja Szovárd és harcosai Görögországban maradását, előadásából kitűnik, hogy azok utódai, „akiket most Csaba-magyarjának mondanak", még az ő korában is ott éltek. Ezeket „a görögök szerint azért mondták csobának, azaz ostoba népnek", mert Szovárd halála után sem volt kedvük hazájukba visszatérni [cap. 45.]. Régebbi Anonymus-kutatóink ezt az okfejtést légből kapott szómagyarázatnak tekintették. Horváth János azonban igazolta, hogy a sóba, bizánci görög szó, kiejtése saba vagy csaba, jelentése 'ostoba', vagyis P. mester helyesen fordította le a Sobamogera szóösszetételt 'stultus populus'-nak. 36 Van azonban egy másik vonatkozása is ennek a Csaba-magyara = ostoba nép magyarázatnak, mert ez arra mutat, hogy P. mester a borsodi és békési Csaba helyneveket nem tartotta a mondák Csabájával összeegyeztethetőknek és mindazt, amit erről a hun királyfiról tudott „a parasztok hamis meséi és a regösök csacsogó énekei" körébe utalta. Mindez természetes következménye annak a felfogásának, hogy a magyar nép nem származik Attila hunjaitól és azt is csak kevés meggyőződéssel ismeri el — mert „maradjunk meg a történet útján" — hogy az Arpádházi királyok ősei Attilától származnak [v ö. cap. I.]. 37 Magatartása közvetett bizonyíték arra nézve, hogy az egri püspökség területén birtokos és „e földek birtoklására még most is érdemes'' és általa nagyrabecsült Aba nemzetség Csaba királyfitól való származtatásának mondája még nem élt, mert akkor nem bocsátkozik a csaba — ostoba szómagyarázatba. Élhetett azonban 43
