Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Belitzky János: Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és Eger-egyházmegyei vonatkozásairól

számára is hasznossá akarta tenni, akik kiemelkedő szerepet játszottak a király környezetében és ezt a szerepüket utóda, Imre király udvarában is meg szerették volna tartani. Ezek számára volt fontos annak az igazolása, hogy őseik már a honfoglaló Almos és Árpád fejedelmek hívei és az ország „birtokba" vételének, azokkal együtt, véghezvivői voltak. A nagyarányú oklevél- és kódex-pusztulás miatt azonban csak töredékesen ismerjük ezt az időszakot és így nem minden személyi vonatkozásában tudjuk tisztázni P. mester nagyon is aktuális politikai jellegű müve egyéni érdekkapcsolatait. Néhány biztosnak tekinthető adatunk azonban van. III. Béla udvarának legfőbb embere 1188-tól kezdődően Mag nádor volt. Tisztét és befolyását 1199-ig Imre király udvarában is megtartotta. Ekkor ugyanis kiderült, hogy fondorlatos módon éppen ő a királyával szemben álló Endre herceg híveinek a feje.

28 Nagyeszű, de saját érdekeit a legnagyobb mértékben szem előtt tartó ember lehetett. Éppen olyan, mint amilyennek a honfoglaló Tétény vezért ábrázolta P. mester. Tétény ugyanis, „amilyen fortélyos ember volt, áhítozni kezdett" az erdőntúli föld után, hogy azt — „ha lehetséges", akkor Árpád fejedelem belegyezésével — „megszerzi magának és utódainak", ami meg is történt. Ivadékai Erdélyt egész István király idejéig birtokolták. Ekkor azonban az ifjabbik Gyula, Zombor fia, nem volt hajlandó fiaival, Bolyával és Bonyhával együtt megkeresztelkedni, amiért a király elfogatta és Magyarországba hurcoltatta őket. Tőlük származik a Maglód nemzetség [cap. 6, 20, 24, 27.]. Ez a nemzetségnév — aminek megfelelőjét a Pest megyei Maglód község neve őrzi — azon ősi személyneveink közé tartozik, amelyeknél a fajfenntartással összefüggő tulajdonság a névadás alapja, és így a mag szó és a Mag személynév továbbképzése és jelentése 'termékeny'.

29 Vagyis eljutottunk Mag nádor nevéhez, akit a kortárs P. mester feltétlenül ismert, és aki 1192-ben Jób esztergomi érsekkel és Péter egri 'püspökkel együtt vett részt a magyar-lengj^el béketárgyalásokon.

30 P. mester Gestája az egyetlen középkori forrásunk, amely a Maglód nemzetség nevét megemlíti és Tétény leszármazottjainak a nevét részletesen közli. Tétény nevét — aki „igen okos ember" volt [cap. 25.] — a Buda melletti Tétény, a Maglódtól DK—K-re fekvő Gomba melletti Tete és területünkön a szabolcsi [Nyír-] Tét, fiáét a Pest megyei Barka, ennek fiai közül Zomborét a zempléni [Mező-] Zombor, másik fiáét, az idősebbik, és Zombor fiáét az ifjabbik Gyuláét a ma békési, egykor zarándi három Gytda, a szabolcsi Gyula-halma* és a borsodi Hejőpapi melletti Gyvdaj őrzik helynévi megfelelőikként.

31 Az idősebbik Gyula két lányának, a 'fekete menyét' Karúidnak és a 'fehér menyét' Saruidnak — István király anyjának — a neve is előfordul Eger körzetében helynév alakjában. Karúid neve a borsodi Cserépváralja feletti Karud-hegy nevében sejthető. Az alatta elterülő falunak a XII. század végén Crispinus fia Egyed volt a birtokosa. A hevesi Sarud falu neve pedig eredetileg Saruid volt és általában Sandd-egyháza, néven fordult elő. 1270 táján nemesek és Tomaj-nembeliek birtokaként említik. A legfeltűnőbb azonban, hogy 1325 táján királyi birtoktest is volt itt.

32 Tekintette] arra, hogy a királyi birtoktestek általában igen régi eredetűek, feltételezhető, hogy a település temploma királyi patronátus alatt állott. Abból, hogy itt a Tomaj nemzetségnek is volt birtoka, szabad talán arra következtetnünk, hogy a királyi birtoktest úgy jött létre, hogy a közeli abádi révben kegyetlen halált halt Thonuzóba birtokainak egy részét István király elkobozta, s azokat — részben vagy egészben — özvegy édesanyja eltartására rendelte. Saruid fejedelemné aszszony azok egyikén templomot emeltetett, amelyet azután Saruid egyházának 42