Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Belitzky János: Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és Eger-egyházmegyei vonatkozásairól

előadásában. Ez a magyarok és a kumánok közti 1552: 255 arányt eredményezi, ami a nevek előfordulásának gyakoriságából leszűrt aránnyal együtt ismét a kumánok szerepeltetésének alárendelt voltára enged következtetni. A P. MESTER NEMZETSÉGI KAPCSOLATAIRA ÉS SZÁRMAZÁSÁRA NÉZVE LESZŰRHETŐ KÖVETKEZTETÉSEK Kétségtelen, hogy P. mester őseit a honfoglalók közt kell keresnünk. Elsősorban pedig azok körében, akikkel művében a legbővebben foglalkozott, mert ezek nemzetségi hagyományait ismerhette a legjobban, illetve ezek történetéhez merített bővebben írott forrásaiból. Az a kilenc-tíz honfoglalás kori személyiség és nemzetsége jöhet tehát szóba, akik bonyolult kapcsolatait az egymással közösen véghezvitt akcióik tükrében tárta elénk Anonjmius, meglehetősen bőven, de viszonylag csekély számú szereplőre korlátozva. Ez is igazolja számos eddigi kutató feltételezésének helyességét a tekintetben, hogy P. mester csak a honfoglalók egyik csoportjának tetteit örökítette meg művében, ami — bizonyos mértekig — megkönnyíti szóhagyományon alapuló adatai származási helyének meghatározását és közelebb visz P. mester személyes kapcsolatai felismeréséhez. Ezt kívánták kutatóink az általa ismert földrajzi nevek térbeli elhelyezkedésének és a honfoglalók hadműveletei útvonalainak a térképezésével elősegíteni.

26 Személye meghatározását illetően tehát két kérdés vár megoldásra. Az egyik az, hogy P. mester saját kortársai közül kiket tartott arra érdemeseknek, hogy őseik történetével bővebben foglalkozzék és így — akarva, akaratlanul — személyi kapcsolatait is elárulja? A másik az, hogy nem elég csak a nála előforduló földrajzi neveket térképeznünk, hanem vázolnunk kell azt is, hogy hősei nevei hol találhatók meg birtok jelölő helynevek alakjában? Ez utóbbi térképvázlat az ország egész területére vonatkozóan számos olyan kora középkori birtoklási kérdést is tisztáz, amikre nézve okleveles bizonyítékaink nincsenek. Ennek a külön tanulmányt igénylő feldolgozás adatainak ismeretében, mivel jelen tanulmányunkban P. mester személyének meghatározásával foglalkozunk, itt csak azokra a vonatkozásokra térünk ki, amelyek Anonymus személyi kapcsolatainak felderítését elősegítik. Ki kell azonban hangsúlyoznunk, hogy a birtok jelölő helynevek — és általában a nála előforduló egyéb földrajzi nevek — csak a XII. századi vonatkozásaikban bizonyítói vagy cáfolói az általa leírtaknak, mert nem a csak az ezek alapján kikövetkeztethető vagy kikövetkeztethetőnek hitt dolgokat foglalta írásba, sőt, több olyan helynevünk van, amik igazolják állításait, de nem hivatkozik rájuk. Ezek nyomán — mivel legtöbbjük már az ő korában is megvolt birtok jelölő személynév — állítják egyes kutatók azt, hogy hősei nevét a helynevekből „csinálta" és dús képzelettel megáldva, „kitalált" történetekkel szőtte azokat körül.

27 Már itt nyomatékosan felhívom a figyelmet arra, hogy az alábbiak során általam idézendő helynevek — mivel puszta személynévi alakban való előfordulásuk kora középkori eredetre utal — mind olyanok, amiket Anonymus is ismerhetett, de egyáltalában nem biztos, hogy azok milyen arányban származnak a művében megemlített személyektől. Tény azonban az, hogy ezek a helynevek a térben, a velük egybehangzó személynevek pedig a Gestában megvannak. Az, hogy P. mester a III. Béla udvarához tartozó nobilisek közé tartozónak tekintette magát, nyilvánvalóvá teszi azt, hogy az ugyanezen előkelők sorába tartozó barátja révén, akihez műve előszavát írta, a Gestát mindazok szúk köre 41