Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Belitzky János: Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és Eger-egyházmegyei vonatkozásairól

mellett sem P. mester származását illetően, de feltételezhető „hivatali" vagy családi kapcsolatai taglalásához jó útmutató. Térképvázlat segítségével igyekezett Győrffy György is elősegíteni az Anonymus-probléma megoldását. 0, aki egy oklevél alapján a feltételezett Péter budai [óbudai] prépostban véli P. mestert megtalálni, igen szellemes és logikus módon Anonymus egyes helyeken való tartózkodásának időtartamát igyekezett a helynevek három kategóriába való felosztása alapján térképezni : „1. Országos hírű helyek, amelyekről egy kancelláriai írnoknak [sic!] tudomása volt ... 2. Helyek, amelyek ismerete legalábbis rövid ott-tartózkodást tételez fel ... 3. Jelentéktelen helyek, amelyek csak huzamos ott-tartózkodással ismerhetők meg. . . ". Csoportosítása szempontjait részletesen is kifejtette és azt a tanulságot szűrte le: „Ha a . . . térkép telítettségét szemügyre vesszük, két hely ugrik ki legjobban: Óbuda a Csepel szigettel együtt, valamint a Felső-Tiszavidék . . . elég jól ismeri Székesfehérvár környékét [és] . . . némileg tájékozottabb volt Anonymus Veszprém, Nyitra, Vác, Várad és Eger körül. " — Ezen az alapon nem ért egyet a Sólyomféle következtetésekkel és így folytatja „nem áll fenn a Sólyom Károly által hangoztatott egybevágás az egri püspök birtokai és Anonymus helynevei között. Az egri püspök legtöbb birtoka Heves megye sík vidékén terült el s éppen ez a hely üres térképünkön." Anonymus „a nagy egyházas helyek közül Óbudát ismeri legjobban", amiből azután óbudai préposti mivoltára következtet.

22 Az eddigiek során láttuk, hogy Hóman a Katapán és Szemere, Jakubovich a Bors-Miskolc nemzetséggel, Sólyom Vélek duxszal hozta kapcsolatba Anonymus személyét. Ezt a sort Győrffy az Aba nemzetséggel egészítette ki, mivel Anonymus „kiemelteti az isteni kegyelem által Aba Sámuel utódait, amikor ezt írja: „ezek utódai Isten kegyelméből még most is érdemesek e földek birtoklására". Mivel ilyen érdekközösséget egyik más főúri családdal sem árul el, nagyobb joggal lehet a szerzőt az Aba nemzetségből eredeztetni bármely más nemzetségnél". Nézetét még azzal is alátámasztja, hogy a százdi monostor kegyura az Aba nemzetség bodrogkeresztúri ága volt. E nézetét az is megerősíti, hogy „ha Anonymus helyismereti térképét szemügyre vesszük, valójában a Takta tágabb környéke, DélZemplén és Dél-Borsod az a terület, amelyet Magyarországon mindennél jobban ismer, amelyről elmondható, hogy e helyütt P. mester otthon van. . . . Ezen kívül igen jól ismerte volt kancelláriai főnökének, Kalán püspöknek, továbbá barátjának, a „bölcs" Szemere semptei ispánnak és végül a Miskolc nemzetségnek a birtokait". Nem tud egyetérteni azonban a Velektől való származtatással: „az is kiderül, hogy Vélek nemzetségének szállásterülete, Zaránd megye, . . . egyike azon vidékeknek, amelyet Anonymus legkevésbé ismert . . . Ha Anonymus idevaló birtokos lett volna, ez a Gestában erősen megnyilatkozott volna. Az a körülmény, hogy Anonymus honfoglalástörténetében Vélek vezért kitüntető helyzetben szerepelteti, nem jelent többet, mint hogy az 1225-ben Miskolc-nembeli Bors comes apósaként szereplő Vélek urat igen nagyra becsülte".

23 A fenti idézetekből egy lényegbe vágó szempont hiánya derül ki és ez az, hogy a térképszerkesztők nem vették figyelembe, hogy III. Béla uralkodásának ideje még mindig a terménygazdálkodás kora. Ennek következtében a király udvarával együtt csaknem mindig úton van, a királyi székhelyek csak téli szállások, a királyi uradalmak jövedelmét az országjárás során élik fel és ezeken az utakon az udvari méltóságokon kívül kancellár, nótárius és scriba egyaránt elkísérték az egyúttal törvényt látó és egyéb ügyeket is intéző uralkodót. Anonymusnak tehát ilyen utak alkalmával is volt lehetősége az ország megismerésére. Papi mivoltából pedig az is következtethető, hogy elsősorban paptársai egyházashelyei iránt érdeklődhetett. 36