Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Belitzky János: Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és Eger-egyházmegyei vonatkozásairól
Igy jutott azután térképre a püspöki székhely Veszprém, JSíyitra, Vác, Várad és Eger környéke. Ezek szerepeltetése is összefüggött azonban adatgyűjtő tevékenységével. Kétségtelen továbbá az is, hogy a rendelkezésünkre álló eddig feldolgozott adatok nem elégségesek az Anonymus-kérdés megoldásához. Ezért az alábbiakban új adat-lehetőségeket igyekszünk magából a műből felsorakoztatni. Ezek a lehetőségek inkább a mű belső, szerkezeti és tartalmi felépítéséből adódnak, de nem nélkülözhetik a korábbi kutatások eredményeit sem. 24 A GESTA HUNGARORUM TARTALMI ÉS SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉBŐL KIKÖVETKEZTETHETŐ ADATOK Anonymus gesta-írói tevékenységének egyik műfaji adottságokból származó jellemzője, hogy a rendelkezésére álló adatokat a saját szempontjai szerint csoportosítva rögzítette művében. Arra, hogy ennek lényege nála is mi lehetett, az V. István korabeli Gesta szerzője, az Akos-nembeli Ákos mester magatartása nyújt jó példát, amikor hadakozik azzal a felfogással, hogy a honfoglaló hét vezér tetteinek leírása azonos a magyarok történetével. „A kezdetek felé fordulva — írja Mályusz Elemér — részt követelt a honfoglalás dicsőségéből saját s mindazok nemzetségének, akik az ő korában mint a társadalom hangadó tényezői részt vettek az állam sorsának intézésében, illetve az ő ténylegesen gyakorolt hatalmukra mint bizonyítékra hivatkozva hirdette, hogy őseik részt vettek a honfoglalásban, birtokaikat pedig foglalás jogán szerezték".-° Joggal feltehető tehát, hogy P. mestert, aki írói képességein felül „nobilis" voltára is büszke volt, hasonló célkitűzések vezérelték Gestájában. Azt, hogy kik és mely nemzetségek az Anonymusnál különösképpen kiemeltek, úgy véljük megállapíthatónak, hogy egyrészt figyelembe vettük az egyes személyek neve előfordulásának gyakoriságát, másrészt azt, hogy tetteik leírására hány sornyi terjedelmet fordított. Bármennyire is mechanikus jellegű ez a módszer, a két csoportosításból lényeges következtetéseket vonhatunk le. A nevek gyakoriságának megállapítását elősegíti a Gesta Hungarorum kritikai kiadásának névmutatója. Ennek alapján a neveket anonymuszi alakjukban közölve és előfordulásuk számát zárójelbe téve, ezt a képet nyerjük: Az Árpád-ház ősei közül: Atthila, 23 ízben. Az Árpád-házból: Ugek [9], Emesu [1], Almus [73], Árpad [117], Árpád felesége [1], Zulta [24], Zoltán felesége, Mén-Marót leánya [3], Tocsun [5], Geysa [1], Saroltu [2], Sanctus Stephanus [8], Ladislaus Calvus [1], Andreas [1], I. András felesége, filia ducis Ruthenorum [1]. — Összesen 14 személy 247 ízben. Az Árpád-ház Ugek leányától származó oldalágából: Hulec [3], Zuard [21], Cadusa [21]. — Összesen 3 személy 45 ízben. Az Árpád-ház nőágából: Petrus, 1 ízben. Az Árpád-ház rokona : Aba Sámuel, 2 ízben. Az Árpádok és rokonaik összesen 19 személy 295 ízben. A honfoglaló magyar vezérek és leszármazottaik : 1. Tuhutum [22], Horca [7], Geula maior [4], Caroldu [1], Saroltu [2], Zumbor [4], Geula minor [3], Biuia [2], Bucna [2]. — Moglout genus [2]. — Összesen, az itt is feltüntetett Saroltuval együtt, 9 személy 47 ízben és egy nemzetségnév 2 ízben. 2. Tosu [22], Lelu [18]. — Összesen 2 személy 40 ízben. 3. Eleud [3], Zobolsu [20], Sac [1]. — Saac genus [2]. — Összesen 3 személy 24 ízben és egy nemzetségnév 2 ízben. 37
