Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Belitzky János: Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és Eger-egyházmegyei vonatkozásairól

Igy jutott azután térképre a püspöki székhely Veszprém, JSíyitra, Vác, Várad és Eger környéke. Ezek szerepeltetése is összefüggött azonban adatgyűjtő tevékeny­ségével. Kétségtelen továbbá az is, hogy a rendelkezésünkre álló eddig feldolgozott adatok nem elégségesek az Anonymus-kérdés megoldásához. Ezért az alábbiakban új adat-lehetőségeket igyekszünk magából a műből felsorakoztatni. Ezek a lehető­ségek inkább a mű belső, szerkezeti és tartalmi felépítéséből adódnak, de nem nél­külözhetik a korábbi kutatások eredményeit sem. 24 A GESTA HUNGARORUM TARTALMI ÉS SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉBŐL KIKÖVETKEZTETHETŐ ADATOK Anonymus gesta-írói tevékenységének egyik műfaji adottságokból származó jellemzője, hogy a rendelkezésére álló adatokat a saját szempontjai szerint csopor­tosítva rögzítette művében. Arra, hogy ennek lényege nála is mi lehetett, az V. István korabeli Gesta szerzője, az Akos-nembeli Ákos mester magatartása nyújt jó példát, amikor hadakozik azzal a felfogással, hogy a honfoglaló hét vezér tettei­nek leírása azonos a magyarok történetével. „A kezdetek felé fordulva — írja Má­lyusz Elemér — részt követelt a honfoglalás dicsőségéből saját s mindazok nemzet­ségének, akik az ő korában mint a társadalom hangadó tényezői részt vettek az állam sorsának intézésében, illetve az ő ténylegesen gyakorolt hatalmukra mint bizonyítékra hivatkozva hirdette, hogy őseik részt vettek a honfoglalásban, birto­kaikat pedig foglalás jogán szerezték".-° Joggal feltehető tehát, hogy P. mestert, aki írói képességein felül „nobilis" vol­tára is büszke volt, hasonló célkitűzések vezérelték Gestájában. Azt, hogy kik és mely nemzetségek az Anonymusnál különösképpen kiemeltek, úgy véljük megálla­píthatónak, hogy egyrészt figyelembe vettük az egyes személyek neve előfordulá­sának gyakoriságát, másrészt azt, hogy tetteik leírására hány sornyi terjedelmet fordított. Bármennyire is mechanikus jellegű ez a módszer, a két csoportosításból lényeges következtetéseket vonhatunk le. A nevek gyakoriságának megállapítását elősegíti a Gesta Hungarorum kritikai kiadásának névmutatója. Ennek alapján a neveket anonymuszi alakjukban közölve és előfordulásuk számát zárójelbe téve, ezt a képet nyerjük: Az Árpád-ház ősei közül: Atthila, 23 ízben. Az Árpád-házból: Ugek [9], Emesu [1], Almus [73], Árpad [117], Árpád fele­sége [1], Zulta [24], Zoltán felesége, Mén-Marót leánya [3], Tocsun [5], Geysa [1], Saroltu [2], Sanctus Stephanus [8], Ladislaus Calvus [1], Andreas [1], I. András fele­sége, filia ducis Ruthenorum [1]. — Összesen 14 személy 247 ízben. Az Árpád-ház Ugek leányától származó oldalágából: Hulec [3], Zuard [21], Cadusa [21]. — Összesen 3 személy 45 ízben. Az Árpád-ház nőágából: Petrus, 1 ízben. Az Árpád-ház rokona : Aba Sámuel, 2 ízben. Az Árpádok és rokonaik összesen 19 személy 295 ízben. A honfoglaló magyar vezérek és leszármazottaik : 1. Tuhutum [22], Horca [7], Geula maior [4], Caroldu [1], Saroltu [2], Zumbor [4], Geula minor [3], Biuia [2], Bucna [2]. — Moglout genus [2]. — Összesen, az itt is feltüntetett Saroltuval együtt, 9 személy 47 ízben és egy nemzetségnév 2 ízben. 2. Tosu [22], Lelu [18]. — Összesen 2 személy 40 ízben. 3. Eleud [3], Zobolsu [20], Sac [1]. — Saac genus [2]. — Összesen 3 személy 24 ízben és egy nemzetségnév 2 ízben. 37

Next

/
Thumbnails
Contents