Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Németi Gábor: Adalékok Hatvan város felszabadulásának történetéhez (visszaemlékezések alapján)

jet támadás egy időre megtorpant, elő kellett készíteni az újabb hadműveletet. A támadásnak ezt a szünetét a németek légi bombázással és tüzérségi tűzzel gyakran megzavarták. Belőttek ágyúval a Vár utcába és a Hunyadi térrel. A Balassi Bálint utcában levő Turcsányi ház udvarán egy szovjet tábori konyha működött. Egy német repülőgép zuhanóbombázással telibe találta és a konyha személyzete szinte nyomtalanul eltűnt. Ezen túlmenően a németek visszavonulásuk előtt Herédről zavarkeltő támadást hajtottak végre, amelynek során egy hajnalban betörtek az új hatvani Kölcsey utcába. Nem csoda hát, ha Kozsa Józsefnek 1944 decemberében, amikor a hatvani állomáson vasutasokat toborzott a kommunista pártba, többek között azt is bizonygatnia kellett, hogy nem kell már félni a fasiszták visszatérésétől, a szovjet hadsereg feltartóztathatatlanul kiűzi a németeket az országból. A pártépítést a hamarosan megelevenedő reakció is igyekezett gátolni. Ennek egyik megnyilvánulása volt például az, hogy 1945. március 2-án a hatvani kommunisták küldötteit egyszerűen nem engedték bemenni a selypi cukorgyárba, ahová párttagok toborzása céljából indultak.

48 A nehézségek ellenére a pártszervezet tagjai óriási lendülettel láttak hozzá a forradalmi munkához. A párttagok kezdeményezői lettek a demokratikus szervek megalakításának, azokban következetesen képviselték a párt politikáját. Tevékenységük jelentősen hozzájárult a demokratikus átalakulásért folytatott harc sikeréhez és a kommunista párt tekintélyének, befolyásának gyors növekedéséhez. Hatvaniak a demokratikus magyar hadseregben Az ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 30-án toborzó felhívást bocsátott ki, amelyben felszólította mindazokat, akik készek részt venni fegyverrel is a német fasizmus elleni harcban, hogy jelentkezzenek a demokratikus hadseregbe, járuljanak hozzá az ország mielőbbi felszabadításához és a magyar nemzet becsületének helyreállításához.

49 A fegyverszüneti szerződés értelmében 8 hadosztályt kellett volna gyors ütemben felállítani és harcra mozgósítani. Ezt a kötelezettségvállalást azonban nem sikerült megvalósítani különböző okok miatt. Elsősorban azért, mert a Honvédelmi Minisztérium nem állott feladata magaslatán, a katonai szakemberek többsége nem sietett a feladat végrehajtásával, de a lakosság széles tömegei sem voltak olyan élesen antifasiszta beállítottságúak, mint Európa legtöbb országában. A nép belefáradt a háborúba, de még ilyen körülmények között is nagyobb eredményeket lehetett volna elérni. Bizonyos jelek arra engednek következtetni, hogy a szovjet katonai vezetés sem volt következetes az új magyar hadsereg támogatását illetően. A fasiszták által katonai szolgálatra kötelezett hatvani munkások és parasztok közül a háború vége felé közeledve egyre többen ismerték fel, hogy a fasiszták a magyar nép igazi ellenségei, egyre többen öltöztek civilbe, egyre többen álltak át a szovjet hadsereg oldalára, egyre többen álltak készen a fegyveres harcra. Számbavételük eddig még megközelítő pontossággal sem történt meg és az idő előrehaladtával egyre nehezebb is lesz. Éppen ezért szükségesnek tartjuk közreadni a rendelkezésünkre álló legcsekélyebb adatokat is. Pintér János Komárom mellett esett fogságba. A gödöllői fogolytáborban tudta meg, hogy lehet jelentkezni a demokratikus hadseregbe. Jelentkezése után Debrecenbe irányították, ahol egy híradós alakulatba osztották be. Rövid átképzés után 359