Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Belitzky János: Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és Eger-egyházmegyei vonatkozásairól
nül az egri egyházmegye papja volt ; annak ugyanis földjét, hagyományait és az ottlakók elbeszéléseit pontosan ismerte". Ennek a kritikai kiadásnak mintegy zárszavaként jelent meg Szilágyi Lóránt tanulmánya, amelyben Anonymus III. Béla király [1172 — 1196] korabeli jegyzőségét súlyos érvekkel bizonyította be. A Gesta írásának legvalószínűbb időpontját pedig az 1196. és 1203. közötti évekre korlátozta. 18 Jakubovieh, Hóman és Szilágyi tanulmányainak egyeztetését kísérelte meg Sólyom Károly. Anonymus személyét illetően elvetette Szilágyinak Péter esztergomi prépostra vonatkozó feltételezését, elfogadta Hómannak Péter győri püspökre vonatkozó nézetét, akit Jakubovieh elgondolása alapján a Bors-Miskolc nemzetséggel rokon Vélek dux fiában vélt felismerni. Ez az előkelő származású Péter — úgy véli — 1180 és 1190 között II. Péter egri püspök udvarában nevelkedett Endre királyfival, a későbbi II. Endre királlyal együtt. Sólyom az első Anonymus-kutatónk, aki felfigyelt II. Péter egri püspökre és Schmitth Miklós 1763-ban megjelent műve nyomán a hazai és kánonjogban járatos személynek tartja és megemlíti, hogy a III. Béla és Kázmér lengyel herceg közti béketárgyalásoknak egyik megbízottja volt 1192-ben. „Tehát diplomata, s minden bizonnyal előkelő származási!, katonás jellemű főpap lehetett". 19 Ugyanekkor Horváth János is figyelemre méltatta II. Péter egri püspök személyét és mindjárt meg is indokolta, hogy miért nem jöhet számításba az Anonymusszal való azonosítás terén. Gondolatmenete a következő: III. Béla kancelláriájában csak egy P kezdőbetűs nótáriust ismerünk, ez Pál, aki 1192-ben mint kalocsai érsek halt meg. így ő nem lehet az 1196-ban meghalt „néhai Béla király" jegyzője. Majd így folytatja: „III. Béla kancelláriájából több P kezdőbetűs nótáriust nem ismerünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem is volt", amit a ránk maradt különböző kézírású oklevelek is igazolnak. Ezután Erdélyi Lászlóra, hivatkozva ezt írja: „Anonymus neve azért nem került bele III. Béla okleveleibe, holott jegyző volt, mert a királyi oklevelek a jegyzőt csak III. Béla előtt tüntették fel". -- [Ez alapvető tévedés, mert III. Béla több oklevele is feltünteti a jegyző nevét. — B. J.] — „III. Bélától kezdve pedig a kancellárt nevezik meg, mint a királyi iroda fejét". — [Ez is pontatlan fogalmazás. — B. J.] — „Anonymus nem volt kancellár III. Béla alatt, s így neve nem szerepel III. Béla okleveleiben. Részben éppen emiatt nem jöhet számításba P. mester személyének megállapításánál az a Péter egri püspök, akinek a nevével 1178-tól 1197-ig találkozunk az oklevelek méltóságjelölő részében: mint püspök — [csak 1181-től az, — B. J.] —, ő nem lehetett a kancellária alacsonyabb egyházi méltóságainak, legfeljebb prépostoknak, a beosztott nótáriusa. Másfelől ez a Péter egri püspök az oklevelek tanúsága szerint mindössze 1—2 évvel élte túl III. Béla királyt, s így nem igen tehetjük fel, hogy életének utolsó évében — njdlván idős korában — írta volna a Gesta Hungarorumot". 20 — A középkori latinitas és az Anonymus kérdés ezen kiváló kutatójának véleménye azután egy időre pontot is tett a II. Péter egri püspök P. mesterrel való azonosítás kérdőjelének helyére. Új utakra lépett azonban Sólyom Károly, aki az egri püspökség birtokaira vonatkozó 1261. évi oklevél alapján készített térképvázlatán összesítve tüntette fel a birtokok és az Anonymus által megnevezett helyek térbeli elhelyezkedését. Az eredmény vitán felül az, amit így szűrt le: „ha a mellékelt térképet figyelmesen szemléljük, meglepő kapcsolatok fedezhetők fel az egri püspökség birtokai és a Gesta helynevei közt". 21 Sólyom térképe alapján világossá vált, hogy Anonymus ezeknek a püspökségi birtokoknak közelében élt nemzetségek hagyományait dolgozta fel elsősorban művében. Lényegileg azonban nem bizonyít egy nemzetség \v* 35
