Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Belitzky János: Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és Eger-egyházmegyei vonatkozásairól
tartozó előkelőt jelent. 8 Minden valószínűség szerint a párisi egyetemen szerezte a tudományos magisteri fokozatot. 9 A magyar nyelven kívül ismerte a korabeli latin, a bizánci középgörög, az egyik szláv és az egyik török nyelvet is. 10 írói hajlamú ember, aki már főiskolai tanulmányai idején megírta a trójaiak és a görögök háborúinak történetét. 11 Papi személy és feltehetően ő volt III. Béla kiráty udvari történetírója, akihez hasonló megbízatású papokat Szent Lászlótól kezdve III. Béláig minden királyunk környezetében megtalálunk. 12 Szinte általános vélemény az, hogy Anonymus nótáriusi tevékenysége III. Béla uralkodásának az elejére, a kancellária megszervezése körüli, vagy az azt megelőző évekre esett és hogy a Gestát az öregedő Anonymus írta. 13 Arra, hogy Anonymusnak sok köze volt az egri püspökség területén levő helyekhez és az itt élő nemzetségekhez, először Ipolyi Arnold mutatott rá. 14 Feltételezése nem keltett nagyobb visszhangot és a fokozottabb figyelmet erre a területre csak Hóman Bálint 1912-ben megjelent tanulmánya terelte, aki akkor Katapán egri püspök [1198 — 1216] környezetében vélte őt megtalálni. 15 Nézetét az 1925-ben megjelent nagy jelentőségű forrástanulmányában részben fenntartotta, részben — a személyt illetően — kissé módosította. Eszerint — miután a XI. századi Gesta Ungarorum [az ún. Ós-Gesta] mellett Anonymus egyéb írott forrásait is felsorolta — korábbi tanulmányára így hivatkozott: „A honfoglalás problémáival kapcsolatban már régebben rámutattam Anonymusnak egy másik forrására, a felső-tiszavidéki, illetőleg egri egyházmegyei helyi és nemzetségi hagyományokra. Megállapíthatónak véltem, hogy a 8 — 32. és 38 — 40. fejezetek — tehát az egész munka gerince — egri egyházmegyei hagyományokon, a 33 — 37. fejezet pedig a Katapán és Szemere nemzetségek hagyományain alapul, melyhez csak keretül szolgál Almos családjának és a vele törzsi kapcsolatban élő vitézeknek a többi krónika elbeszélésével rokon története. E megállapításomat megerősítik a ... szövegösszehasonlítások". Ezen a fejezetfelsoroláson, amikor a XI. századi Gesta Ungarorum szövegének helyreállítását megkísérelte, némileg módosított és ezeket írta: „a vezérkori — Taksonyig terjedő — részben Anonymus Gestáját, különösen 1 — 12. és 41—57. fejezeteit" lehet figyelembe venni. 16 Ekkor még csak Jakubovich Emil „P. dictus" inegoldását figyelembe véve helyezte el Katapán kancellár környezetébe Pétert, a későbbi győri püspököt. Megállapítása helyességéről azonban nem volt meggyőződve és úgy az Anonymusnak vélt személyt, mind pedig nótáriuskodása korát illetően bizonytalanná vált. Ezt fejezi ki a Magyar Történet című művében ily módon : „III. Béla — vagy talán II. Béla — névtelen jegyzője. . . ". Ugyanakkor Anonymus szóbeli forrásainak a ,,tiszavidéki hagyományokat" tekinti. 17 Anonymus műve kritikai kiadásának előszavában Jakubovich Emil a szerző II. Béla [1131 — 1141] jegyzőjekénti tevékenységét bizonygatta. Úgy azonban, hogy a Gesta belső, tartalmi bizonyítékai alapján ezt a későbbi kutatásokra is nagyhatású nézetét is nyilvánosságra hozta: „Igen valószínű, hogy P. mester a délborsodi részek szülötte, mivel annak a földnek a legkisebb patakjait és forrásait is jól ismeri. Feltételezhető, hogy a Bors kumán vezértől eredeztetett Bors-Miskouc nemzetségből származik, amelyet a Gestában igen gyakran emleget, vagy legalábbis ezzel a nemzetséggel családi kapcsolatban volt. Ha ez valóban így van, akkor a Tisza folyásának felső vidéke táján lakó nemzetségek hírét és hagyományait — amikről a Gestában sokszor esik szó [Aba, Bors-Miskouc, Tomaj, Ors-ur, Szovárd, Kartal-Korcán stb.] — még gyermekkorában megismerhette a Miskolc városától déli irányban fekvő Igric [sic!] faluban lakó énekmondóktól. Midőn pedig gyermekségéből kinőtt — miként azt Ipolyi Arnold és Hóman Bálint állítják — kétségtele34
