Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Belitzky János: Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és Eger-egyházmegyei vonatkozásairól

Belitzhy János FELTÉTELEZÉSEK ANONYMUS ÉS A GESTA HUNGARORUM EGRI ÉS EGER-EGYHÁZMEGYEI VONATKOZÁSAIRÓL Kora középkori történetünk kutatói számára az 1746. évi nyomtatásban való első kiadása óta „örökzöld téma" az Anonymus-kérdés.

1 Helytörténeti kutatásaink során is lépten-nyomon beleütközünk a magát közelebbről meg nem nevező szerző Gesta Hungarorum című művének adataiba és azok értékelésének szükségességébe. Mivel pedig Anonymus műve az egyetlen olyan hazai kútfőnk, amely a honfoglalás eseményeit egyéb forrásainknál sokkal részletesebben írja le és így abból számos egyéb következtetés is levonható, az egymást váltó történész nemzedékek vitáiba csakhamar bekapcsolódtak a nyelvészek, az irodalomtörténészek, a néprajzkutatók és a régészek. A könyvtárnyi irodalmat termelő viták során egymással szöges ellentétben álló nézetek alakultak ki. így még ma is — a több valószínűnek látszó következtetés ellenére — csak a feltételezések területén mozgunk a mű szerzője személyének azonosítását és az általa elmondottak történeti hűségének elbírálását illetően. A számos vita, a kutatók ellentétes nézeteinek kialakítása mégsem tekinthető eredménytelen fáradozásnak, mert ezek segítették elő kora középkori történetünk számos részletének a felderítését. Az Anonymusként számba vett személyek életrajzi adatainak feltárása pedig egy-egy lépéssel mindig közelebb vitt az „igazi" P. mester személyének megismeréséhez. — Jelen tanulmány is ezt célozza, amikor Anonymus személyét — régebbi feltételezések figyelembe vételével — az egri egyházmegye papjai körében keresve, őt az 1181—1197 közötti években egri püspök II. Péterben véli megtalálni. AZ ANONYMUS-KÉRDÉS JELENLEGI FŐBB JELLEMZŐI ÉS AZ EGRI EGYHÁZMEGYÉVEL KAPCSOLATOS EDDIGI MEGÁLLAPÍTÁSOK A Gesta Hungarorum kézirata nem eredeti példányában, hanem annak XIII. század végi vagy XIV. század eleji másolatában maradt korunkra.

2 A jelenlegi szöveggel kapcsolatban tehát nemcsak másolási hibák, hanem tudatos módosítások lehetősége is elképzelhető.

3 A másolat alapján megállapították, hogy a mű egy P. siglával jelzett P betűvel kezdődő nevű szerző alkotása.

4 Lehetséges, hogy barátjának, volt tanulótársának a neve, akihez műve előszavát intézte, nem a kódex 1/b oldalán levő személytelen jellegű N. sigla, hanem a kivakart l/a oldalon levő és fényképészeti úton felderített, sokkal személyesebb jellegű H. sigla alá volt rejtve.

5 A Gesta helyesírása és nyelvezete a XII. század derekán, egyes latin terminus technicusai pedig a XII. század végefelé használatos alakzatokra utalnak.

6 Anonymus kétségen kívül III. Béla király nótáriusa volt.

7 Személyszerint „nobilis", ami III. Béla korában nem egyszerűen nemesembert, hanem a király környezetéhez 3 Egri Múzeum Évkönyve XV. 33