Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Lagzi István: Adatok az egri lengyel katonai tiszti tábor történetéhez (1939–1945)

ton és a betegeken kívül Egerben 194 tiszt volt munkaképes, tehát elvben munkavállaló.

70 A tavasztól őszig tartó kerti, szőlőskerti idénymunka a menekültek között igen közkedvelt volt, sokan unalomból, időtöltésből, mások keresetkiegészítésként vállaltak néhány napi, vagy hónapi munkát. „A szőlőben végzett munka nehéz volt. A szőlőskert tulajdonosok 50 filléres órabérért dolgoztattak, a tízórás napért 5 pengőt kaptunk. Az Angolkisasszonyoknál 8, majd 10 pengős napszámbérünk volt. Aki komolyan dolgozott, arra is jutott neki, hogy csomagot küldjön a családjának, vagy különböző dolgokat vásároljon magának."

71 A visszaemlékezések szerint a Tóth, a Leiszner, a Bojtos, a Losonczy, a Kardos, Virág családnál több tiszt barátságból vett részt a szőlőben végzett munkában (természetesen a szüreten népes tiszti csoport jelent meg, a tavaszi gyümölcsérés idején 8 — 10 lengyel tiszt is „segítkezett" az ismerősök kertjeiben). Blachowicz hadnagy szerint a magyarokat leginkább a munkában lehetett megismerni, az ismeretség mellett jó alkalom nyílott a nyelv elsajátítására, a helyi szokások, dalok, a regionális életforma megismeréséhez, megszeretéséhez. A tábor kulturális életének néhány mozzanata Az előzőekből következik, hogy a táborban levő tisztek nagy része nem dolgozott, élte a zsoldból élő tisztek mindennapi életét, nyelveket tanult. A táborban francia, angol, német és magyar nyelvtanfolyamok voltak (egy-egy nyelvből több féléves, szervezett nyelvoktatást indítottak). A táborban könyvtár működött. A könyveket részben a Lengyel Menekülteket Segítő Amerikai Bizottság, részben a Magyar — Lengyel Menekültügyi Bizottság, illetve a budapesti Lengyel Könyvtár biztosította. A könyvtárba meghatározott időközönként 5 — 10 csomag (50 — 100 könyv) érkezett, amely azután — később — más táborok rendelkezésére állt. Az idősebb nemzedék Egerben minden bizonnyal emlékezik még a tábor amatőr színházi együttesére, a tábori kórusra, amely a főszékesegyházban is többször énekelt. Az egri lengyel kultúra legfontosabb ja a tiszti tábor kebelében létrehozott, a menekültek gyermekeinek tanulását biztosító Lengyel Gimnázium és Líceum. Mindezek után meg kell említeni, hogy az egri tiszti tábor egyik lakója, dr. Henryk Mine 1940-ben (lengyelek számára írt) magyar nyelvkönyvet állított össze, ezzel állítva emléket az Egerben töltött éveknek. (Mine dr. a háború után 1949. április 1től 1951. május 15-ig a budapesti lengyel követségen tanácsosi rangban dolgozott, majd 1954-ig rendkívüli követ és meghatalmazott miniszterként tevékenykedett. Az általa írt nyelvkönyv jellege, magasszintű, tudományos igénnyel összeállított táblázatai miatt megérdemelné azt, hogy a főiskolai könyvtár kézirattárában helyezzék el.) A Magyarországra érkezés után több polgári és katonai táborban iskolákat szerveztek, októberben megindult a szervezett oktatás. Az első lengyel középiskolát Balatonzamárdiban szervezték meg. Hamarosan megnyílt a nagykanizsai lengyel gimnázium is.

72 A népesebb katonai táborokban (ahol hozzátartozók is laktak) általános iskolákat és középiskolákat is szerveztek a táborban levő gyerekek részére. Az oktatást képesített tanárok, a természettudományi tárgyakat egyes esetekben tisztek (mérnökök) biztosították. Az 1939/40-es tanévben Magyarországon kiépült a lengyel iskolahálózat. Középrigóc községben lengyel kertésziskola, Bényben kereskedelmi iskola szerveződött, létrehozták a balatonbogiári Lengyel Ifjúsági Tábort. Az Egri Lengyel Gimnáziumot és Líceumot a tiszti tábor állományába tartozó 317