Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Lagzi István: Adatok az egri lengyel katonai tiszti tábor történetéhez (1939–1945)

szülők gyermekei számára nyitották meg. A második világháború alatt összesen mintegy 120 lengyel fiatal tanult Egerben.

73 Az egri lengyel középiskolában 18 tanár tanított, az iskola 1944 végéig, a menekültek Németországba hurcolásáig működött. A Gimnázium és Líceum megszervezését Stanislaw Frankowski középiskolai tanárra (tartalékos tisztre) bízták. Az oktatás 1940-ben indult meg, a tanítási feltételek azonban — a visszaemlékezések szerint — igen kedvezőtlenek voltak, legalábbis az első tanévben. Az oktatás az Érsek utca 3. szám alatti házban folyt, a tanítás beindításhoz a helyi pedagógusok és a tiszti tábor parancsnoka Korossy Lajos százados is sok segítséget adott. A személyi feltételek megteremtésében azonban nem tudtak segíteni. Az egri lengyel középiskolai oktatás volt talán az egyetlen, ahol tanárhiánnyal küszködtek (máshol egyes esetekben több tanár volt mint diák). Az oktatásban részt vevő 23 személy közül csak 8 volt szakképzett pedagógus, 8 nyugállományú tiszt és 4 különböző foglalkozású tartalékos tiszt mint „képesítés nélküli" tanár tanított.

74 A Gimnázium és Líceum ún. tanfolyam jellegű volt, ez abban nyilvánult meg, hogy nem minden évben indítottak osztályt, csak az 1943/44-es tanévben töltődött fel a tanulói létszám. A gimnáziumban a IL, III. és a IV. osztályban, a líceumi részlegben az I. osztályban folyt az oktatás. Az érettségi vizsgákat nem Egerben, hanem a balatonbogiári Ifjúsági Táborban működő Gimnáziumban tették le, az érettségi bizonyítványt ugyancsak Balatonbogláron állították ki. Részben a tanárhiány, részben más okok miatt az 1943/44-es tanévben felmerült az egri és a kiskunlacházai középiskolai „tanfolyamok" összevonásának a gondolata. A Lengyel Menekültek Ügyeit Intéző Polgári Bizottság (Komitet übywatelski dia Spraw Opieki nad Uchodzcami na Wçgrzech) elnöksége és a B.M. IX. osztálya közösen úgy határozott, hogy az Egerben tanuló 16 diákot és a Kiskunlacházán működő középiskola 24 tanulóját egy helyen, Kiskunlacházán, az egrinél jobb feltételek mellett működő Gimnáziumban és Líceumban vonják össze.

75 A H.M. 21. osztályának vezetője Utassy Lóránd ezredes azonban nem látott okot az összevonásra, így a javaslatot el is vetették. „A H.M. 1943. évi december hó 18án kelt 561786/21-1943 számú rendelkezése kapcsán tisztelettel jelentem, hogy az egri és a kiskunlacházai táborokban működő gimnáziumi tanfolyamok egyesítését nem látom indokoltnak, mert a családoknak téli időszakban való áthelyezése nagy nehézséget okozna a tüzelőanyag ellátás és a közellátási szükségletek beszerzésével kapcsolatban."

70 A lengyel középiskolás diákok a H.M. döntés értelmében Egerben maradtak. A lengyel középiskolai tankönyvhiány, a felszerelési problémák ellenére az Egerben tevékenykedő pedagógusok igen nagy jelentőségű munkát végeztek, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a tanárok egy része pedagógiai szempontból képzetlen volt. Az iskola igazgatója — mint már említettük — Stanislaw Frankowski volt, a különböző tárgyakat Piotr Bartnicki, Tymotheusz Tuczylo, Stanislaw Hermakowicz, Tadeusz Mlotkowski (egyetemi tanár), Tadeusz Rojkowski, Stanislaw Tauchman, Jerzy Wlodarski, szaktanárok ; Witold Czachert alezredes, Glód százados, Marian Pielecki alezredes, Tadeusz Herfurt alezredes, Józef Mandybur százados, Waclaw Matelski százados, Marian Siewierski százados, Stefan Siewierski százados hivatásos tisztek; Kazimierz Popiel mérnök-százados, Tadeusz Krajewski mérnökhadnagy, Hipolit Kauzik hadnagy, dr. Adam Kropinski, tartalékos tisztek; a hittant Aljozy Golubski és Marian Sokolowski lelkészek tanították. A szülői munkaközösség elnöke Pielecki ezredes volt.

77 Az egri lengyel középiskola sokrétű kulturális tevékenységet fejtett ki. A tanárok vezetésével középiskolai színjátszó kör működött. A tábori tiszti színjátszó kör 318