Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Csiffáry Gergely: A Magyar Tanácsköztársaság néhány Heves megyei szerve és pecsétje

gyökeredzett, a szakszervezeten kívülrekedtek igyekeztek új szakszervezeteket létrehozni, mert a szakszervezeti tagság révén könnyebben juthattak munkához. Az ilyen szakszervezetek léte nem egyedülálló jelenség Heves megyében. Az egykorú egri sajtó beszámol a piaci árusok, kofák szervezkedéséről. De létrejönnek az ilyen típusú szervezetek az értelmiségi pályák esetén, a kortárs szavai szerint a „fejmunkások" között is. Gyöngyösön 1919. IV. 2-án megalakult a „Társadalom, Gazdasági és Jogimunkások Szakszervezete." A jegyzőkönyvben a szervezet céljai burkoltan, de benne rejlenek. „... hogy a mai nagy társadalmi átalakulásban a munkához való joguk alapján képzettségükhöz és rátermettségükhöz képest ki akarják venni részüket intenzív munkával, és éppen ezért, hogy az új társadalmi organizátióban elhelyezkedhessenek megalakítják a Társadalom, Gazdasági és Jogimunkások szakegyletének gyöngyösi csoportját. . . "

51 A Szakszervezeti Tanács 1919. június 25-én közölte szervezeti szabályzatát. Ez leszögezte: „A Szakszervezeti Tanács kötelékéhez tartoznak mindama szervezetek, amelyek a régi rendszer alatt az osztályharc alapján állottak és jelenleg a Tanácsköztársaság intenciói szerint működnek. Önálló iparosok vagy kereskedők továbbá olyan szervezetek, amelyek tagjai nem dolgoznak bérért vagy fizetésért, nem vehetők fel a kötelékébe."

52 Az egri kisiparosok szabadszervezetének létezése, rövid életű működése érdekes kortörténeti jelenség, ennélfogva pecsétje is figyelemre méltó. A pecsétnyomó tanácsköztársasági megítélésének kérdése. Az egri kisiparosok 1918. december 1-én létrehozott új szervezete már nem azonos a régi Iparoskörrel, mert szakszervezet. Mivel a kisiparosok szervezkedése a két forradalom közötti időpontra esik ilymódon pecsétje is a forradalmi idők terméke. A kisiparos-szervezkedésre vonatkozó adatunk korabeli újságcikkből való. A tudósításban az szerepel, hogy a szervezet csatlakozik a kisiparosok országos szövetségéhez, ami újságírói pontatlanság. A legritkább esetben közlik a helyi szervezetek megalakulásánál a szakszervezetek pontos megnevezését. Ez eredményezhette, hogy a szervezet nem szerepel Kisiparosok Szabadszervezete elnevezés alatt. Ezek után nem járunk messze az igazságtól, ha a kérdéses pecsétet tanácsköztársaságinak tekintjük. Egri Építési Direktórium 1919. március 22-én érkezett meg Egerbe a proletárdiktatúra kikiáltásának híre. Még ugyanezen a napon a Munkástanács és a Szocialista Párt vezető tagjai felkeresték az összes hivatalt, s azokat hatalmukba vették. Megalakították a munkástanácsok végrehajtó közegeit a direktóriumokat,

53 a Vármegyei Direktórium a népbiztos elnökletével gyakorolta mindazon jogokat és intézte mindama ügyeket, amelyek eddig a vármegyei Törvényhatósági Bizottság jogkörébe tartoztak. 1919. április 3-án a Megyei Direktórium a közönség tájékoztatására közreadta a proletárdiktatúra közigazgatási szerveinek jegyzékét. A direktórium továbbra is politikai ügyekkel foglalkozott, minden más ügyben az illetékes szakosztályok intézkedtek. Egerben megyei szakosztályok a következők : közigazgatási, pénzügyi, közegészségügyi, kultúrügyi; a városi szakosztályok pedig: közigazgatási, közrendészeti, munkaügyi, pénz- és kereskedelemügyi, lakásügyi.

54 1919. június 1-én a városi munkaügyi szakosztály helyett megalakult az Egri Építési Direktórium, mely még aznap meg is kezdte működésót.

55 Az Építési Direktórium létrehozásának előzményeihez hozzátartozik, hogy a 230