Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Csiffáry Gergely: A Magyar Tanácsköztársaság néhány Heves megyei szerve és pecsétje

tanácskormány világosan látta: a lakáshelyzet javítására nem elég a meglevő lakásokat igazságosan elosztani, ezért a politikai és gazdasági nehézségek ellenére is gondoltak a lakáskérdés végleges megoldására. A Tanácsköztársaság építkezési munkája háromirányú volt; a megkezdett építkezések folytatása és befejezése, új munkáslakótelepek építése, s átmeneti megoldásként bizonyos mennyiségű szükséglakás építése a nyomortanyák megszüntetésére. De ezenfelül tatarozni és karbantartani kellett a szocializált házakat, le kellett választani a nagy lakásokat. E munkálatok elvégzésének irányítására hozták létre a központi Építési Direktóriumot Budapesten. Hatáskörébe tartozott még a vidéken felállított építésügyi direktóriumok irányítása.

56 Az Építési Direktóriumban az építőmunkások szakszervezetének helyi csoportjai két taggal, a helyi munkástanácsoknál szintén két taggal vettek részt, és egy helybeli, vagy más esetben ezek hiányában a központból kiküldött építész egészítette ki ezeket a tanácsokat öttagúvá.

57 A Direktórium fennhatósága kizárólag Eger város területére terjedt ki, hatáskörébe a következő ügyek intézése tartozott : a) a városi út, csatorna, híd, vízvezeték, stb. építése és fenntartása, s ezenkívül a magánházaknál, amelyeket nem vettek köztulajdonba bármely javítás, átalakítás, újjáépítés engedélyezése és azok végrehajtása. b) a köztulajdonba vett házakon szükséges javítások, tatarozások, átalakítások, stb. végrehajtása a Lakásbizottság határozata alapján. c) az összes építkezési anyagok leltározása, nyilvántartása, ezek kiutalása.

58 A Központi Építési Direktórium utasítására, 1919. jxmius 14-ig, a városban található összes építőanyagot össze kellett írni.

59 A zár alá helyezett építőanyagról készült leltárt 1919. június 6-án már elküldték az Országos Anyaghivatalnak; ugyanakkor az Építési Direktórium az Anyaghivataltól táviratilag ideiglenes felhatalmazást kér, hogy kismértékben utalhasson ki építőanyagot, az éppen folyamatban levő és a közbiztonság szempontjából sürgős tatarozási munkákhoz. A súlyos építcanyaghiány miatt az Építési Direktórium, arra az elhatározásra jut, hogy az egri érsekség Felsőtárkány községben levő palabányáját és mészégető kemencéjét üzembe helyezi, hogy az egri építkezésekhez anyagot biztosítson. A mészégető és a palabánya újranyitása mellett, mintegy 300 mázsa cementet vásárolt a Magyar Általános Kőszénbánya Rt-nél is.

60 Jelentős építőanyag-igényt támasztottak a középítkezések Egerben : az Erzsébet fürdő épületének javítása 100 000 korona értékű munka,

61 és az Egri Dohánygyárban végzendő javítási munkákra az egri Munkástanács 300 000 korona hitelt szavazott meg egyelőre.

62 A szocializált házakon végzett javításokra előlegül 300 000 koronát kapott.

63 A forradalmi pénztár valamennyi állami iskola és óvoda szünidei meszelését, mely sürgős közérdek, 30 000 korona előleggel támogatta.

64 A halaszthatatlan anyagigényes közmunkák sorába tartozott a leromlott utak rendbehozatala. Különösen nagy szükség volt a Vasútállomás és a Kaszárnyák közötti útvonal javítására, amelynek feltörését a nehéz katonai járművek használata okozta,

65 de hasonlóan fontos volt a Kossuth Lajos utcai keramit kocsiút helyrehozása is.

66 Az ostorosi iskola és az itteni tanítói lak építkezésére a miskolci kormányzótanács az Egri Építési Direktóriumot kérte fel.

67 Az Építési Direktórium emellett a magánépítkezéseket is építőanyaggal támogatta,

68 sőt a Szociális Termelés Népbiztossága engedélyezte, hogy a zár alá 231