Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Korompai János: Újabb adatok Gárdonyi titkosírásáról és közöletlen részek feljegyzéseiből

3. A betűrendben egy-egy meghatározott jel mindig ugyanazt a hangot jelöli. Ez a tény is ellenkezik László János nézetével, aki szerint Gárdonyi titkosírását jellemzi „.. .ugyanannak a hangnak ötletszerűen egymástól teljesen eltérő módon való írása... ". 4. Gárdonyi a c, a d és a zs hangok rögzítésére két-két egymástól alig eltérő jelet iktatott rendszerébe, amelyek közül mindig az író kéz kényelmének megfelelőbbet, a „kézhez állóbbat" választotta. 5. Aránylag bonyolult a ; betű írása. Egy 1922-ből eredő feljegyzésből tudjuk, hogy Gárdonyi ezt szintén érezte és keresett is más formát erre a betűre. 6. А к betűt jelentő ferde egyenes bármely irányban dőlhet. így például a kék szó többféleképpen leírható: pl. és; A;\a;4a; stb. E betűjegy mindkét írásmódja megtalálható pl. a „kaphatók" szóban: 7. A m betűt jelentő felül nyitott rövid ék csúcsa nemcsak lefelé, hanem jobbra, balra oldalt is mutathat, tehát а 4/ fő alak mellett szükség esetén, azaz a kényelmesebb írásvezetés érdekében így is leírható : < > 7 x 8. A Gárdonyi által „idegen betűk"-nek mondott x, y, eh, sch, q, w kifejezésére a kiejtett hang elemeinek jelölését választotta. 9. A magyar nyelvben gyakran előforduló hangok jelölésére a legegyszerűbb grafikai elemek, az egyenes, a pont, a görbe szolgálnak. így az a = I ; e = — ; к = / ; l = l ; b = C; P =) ; о = ^;v = í ;h = ). Ezek nyelvünkben olyan gyakori hangzójelek, hogy a magyar betűstatisztika szerint ezer előforduló betű közül 600 — 800 ezek csoportjából kerül ki. A rendszer további betűi is gyorsabban írhatók, mint az általánosan alkalmazott folyóírásban. Gárdonyinak egyik fő célja az egyéni írásmód megalkotásakor az volt, hogy titkosírásával minél gyorsabban írhasson. Ennek ellenére elvetette valamilyen kifejezetten gyorsírási rendszer kidolgozását, mert a másik fő célkitűzést, a leírt szöveg gyors és pontos visszaolvasását jobban szolgálja a teljes betûrendszer, amelynél ellentétben a gyorsírási rendszerekkel az alapvonalhoz viszonyított jelmagasságnak kevés, a vastagításnak pedig semmiféle jelentősége nincs és a rövidítések szerepe is teljesen elenyésző. 10. A mássalhangzók kettőzésére az illető betűk alapformájának kettős rajza szolgál úgy, hogy a kettős rajz egy pontból indul ki. Például: kk =r ; nn =y ; szsz - A ; w = r. Az l betű esetében, ahol a jel kettős írása nehéz lenne, a kettőzést a betűjel aláhúzása fejezi ki: 11 = \. Teljesen alaptalan László Jánosnak az a véleménye, hogy „. . . Gárdonyi ilyen esetben legtöbbször az illető mássalhangzó két egymástól eltérő jelét használja, vagy nem ír kettőzött mássalhangzót. . . " 11. Az egyes betűjelek keletkezését illetően általánosságban elfogadjuk a betűket megfejtő Gilicze Gábor feltevését, amely szerint Gárdonyi Géza betűjelei a meg170