Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)
meny volt. Hiszen a katonák utólag és mindig késedelemmel kapták meg a fizetésüket. Magdeburgius egri sikereiről, az ortodox lutheránusok térhódításáról nincsenek adataink. Feltételezzük, hogy a helvét hitvallásúak táborában is néhányan várakozással tekintettek rá. Szereplése azonban kiábrándítólag hatott és a helyzete egyre romlott. 1576 tavaszán várnagy patrónusa leköszönt. (A varasdi főispánság mellett a horvát-dalmát-szlovén báni méltóság várta.) Az új várkapitány, Kolonich Bertalan szintén lutheránus, de nem elfogult. Első udvarbírája 1576. szept. 1-től Soklyosi István (aki maga is lutheránus és Szatmárnémetiben, mint provizor Tauffenbach főkapitánnyal is ki tudott jönni), még juttatott Joachim mesternek zsoldot, ha nem is úgy, mint elődjei Ungnád alatt. 1577 szept. 18-tól Soklyosi utóda Kövér Ferenc provizor, aki már a következő évben megtagadta Magdeburgiustól az apanázst. 173 Hogy ebben a város kálvinista nemességének a taktikája is megnyilvánult, az csak sejthető. Kövér 1578-ban a káptalani iskola előírt támogatását is megtagadta. 174 A város három vallásfelekezetének az arányai az 1570-es évek közepén labilisak, a kialakult egyensúly bármikor felbomlással fenyegetett. Az esélyes 1577-ben már a katolicizmus. Hiszen Ausztriában Károly főherceg és testvéreinek rekatolizációja ekkor kezdődött. Igaz, hogy Magyarország lépéshátránya nyilvánvaló. De az erdélyi fejlemények, a katolikus Báthory-család ügyes politikája, s ebben nem utolsósorban Báthory István lengyel királlyá választása a magyar katolicizmust új reményekkel telítették meg. A katolikus egyháznak, s benne az egri káptalannak finom érzéke volt egy általános lelkigyakorlat meghirdetése időpontjának a kiválasztásához; impulzív hitszónok meghívását, hogy mikor kell biztosítani, hogy kivel és hogyan szükséges fellépni. Ha az egri káptalan éppen 1578-ban kért püspökétől hithirdetőt — éspedig jezsuitát — az csak részben fakadt az egri egyház belső szükségletéből, legalább olyan súllyal esett latba az akkori politikai konstelláció. 1578-ban a Szent Mihály plébániatemplom hitszónoka, Tolkán Illés kanonok valóban már igen beteges. Tehát elképzelhető, hogy keveset és ritkán prédikált. A kor szokása pedig úgy látszik nem engedte meg, hogy fiatalabb kanonoktársak közül valaki magára vállalta volna a pasztorális munkának ezt az alapvető feladatát. — Másrészt viszont a bécsi jezsuiták jó híre és ellenreformátori sikerei a Bécsben otthonos Radéczi püspököt az egri kérelem hathatós támogatására sarkallták. A magyar jezsuitizmus a nagyszombati kollégium 1567. évi megszűnte után csak most kezdett feléledni. A nagyszombati iskola három magyar tanárából csak Szántó István volt életben. 175 De Rómában két magyar növendék már felszentelés előtt állt 1578-ban, Thomány Mátyás és Undó Márton (bár ők Erdélybe készültek 176 ). Két magyart pedig nemrég szenteltek fel: Tőrös Györgyöt és Leleszi Jánost. 177 Leleszi 1576-tól a bécsi kollégiumban tanított. Radéczi püspök kétségtelen érdeme, hogy többszöri sürgetésre Leleszit 1578-ban sikerült több hónapra Egerbe küldetni. 178 Leleszi János 1547 körül született Beregszászon, első fogadalmát a nagyszombati jezsuita kollégiumban tette le, 1565-ben. A konviktus megszűnte után Prágába ment. 1575-ben szentelték pappá a németországi Eichstättben. A rendbe való belépéséig már tanult grammatikát, dialektikát és más humán tárgyakat. Később filozófiai és teológiai képzettséget szerzett. Telegdi Miklós esztergomi kanonok (a későbbi pécsi püspök) a lelkiatyja volt. 179 Gyenge testi egészségét minduntalan felemlítik. Tüdőbajban és súlyos izületi bántalmakban szenvedett. 180 Leleszit kez123
