Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)
Szerencséjére újdonsült felesége és a hozományból vett szép könyvtára még nem volt vele. Kratzer Bécsben elkövette azt a könnyelműséget, hogy beült a jezsuiták egyik színházi előadására. A közönségből a püspök spionjai felismerték, s Kratzert az előadás után elfogták, a jezsuitáknak átadták. A börtönből egy véletlen másnap kiszabadította, és a stájer rendek bécsi exponensei segítségével női ruhában elhagyta a várost. Szept. 5-én érkezett a feleségével együtt Kassára. Amíg Rueber munkaképes volt, Kratzert maga mellett tartotta. 1583. év végi agyvérzése után, amikor nagysárosi várába vonult vissza gyógykezeltetése céljából, Kratzert besegítette a késmárki plébánosi tisztségbe (jan. 18). Rueber 1584. márc. 12-i halála után Kratzer helyzete egyre tarthatatlanabbá vált. Nov. 19-én leköszönt, Erdélybe szökött és ott is halt meg. 167 Ruebernek tehát akkor voltak flacianus lelkészei, amikor e mozgalom a katolicizmusnak is üldözöttje volt, s az ortodox lutheránusok legreményteljesebb korszakában Kassán vallási elszigeteltségben élt. Élesebben fogalmazva: Rueber élete alkonyán Bécs szökevényeit istápolta — az új császári kormányzattól való eltávolodás útjára lépett. Hogy ez hova vezethet, azt Kratzer életének vége is megvilágíthatja. Ami a visszásságokat illeti, Egerben még bonyolultabb volt a képlet. Az 1570-es évek első felében Rueber érthetőleg a lelkiatyját, Magdeburgi Joachimot szerette volna új állomáshelyén, Kassán látni. De ez a fent körvonalazott helyi viszonyok miatt egyelőre megoldhatatlannak látszott. Ungnád Kristóf igénye 1573-ban nagyon kapóra jött, a lutheránus vallásfelekezet erősítése Egerben találkozott Rueber terveivel. Rueber Ungnádot nemcsak azzal lelkesíthette fel, hogy Joachim minő nagy papi egyéniség, hanem bizonyára apellált a szlovén Ungnád előtt Joachim mesterének, az ortodox lutherianizmus alapítójának, Flácius Mátyásnak szlovén származására is. 168 S Ruebernek volt még egy döntő ütőkártyája. Ungnád lutheránus politikájához az addiginál szélesebb társadalmi bázisra volt szükség. A város immár elszigetelt lutheránus kisebbségével, illetve azzal a mindössze 100 német drabanttal, akik Ungnád kinevezésekor a várőrség rendes állományába tartoztak 169 , offenzívát indítani nem volt könnyű ; s az sem bizonyos, hogy mind a 100 német lutheránus volt. Az egri vár feltöltése idegen zsoldos csapatokkal sokkal vontatottabban ment, mint ahogy a mai tudományos közhiedelem gondolja, s a magyar csapatok létszámarányáról is igaztalan nézetek terjedtek el. Miksa még 1571-ben is csupán azzal a kívánalommal fordult a Kincstárhoz, hogy a 100 német gyalog arányában csökkentsék a magyar gyalogságot és az így megtakarított pénzből fizessék az igényesebb német csapatot. 170 Ungnád egyáltalán nem szorgalmazta a magyar kontingens csökkentését, még kevésbé a német zsoldosok számának az emelését, mivel a zsoldot az egri vár jövedelméből neki kellett volna kigazdálkodni. Ez a jövedelem pedig egyre kisebbedett, részben a török pusztításai és a töröknek fizetett adók miatt. Rueber János viszont nagyon a német létszám emelése mellett volt. Német vértes lovasokról először 1576-ban hallunk Egerben. 1576-ban határozta el Rueber, hogy 300-zal megemeli a drabantok számát, Ungnád leköszönése után. 1577-től a 70 vértes lovas és a 350 drabant a német csapatlétszám állandósult nagyságát képezte 1595-ig. A magyar gyalogságot 200-al csökkentették, de így is a várőrség többségét képezték az 500 könnyű magyar lovassal. 171 Amikor 1575 kora tavaszán Magdeburgius Joachim az egri katonák tábori lelkészeként elfoglalta tisztségét, a német haderő kiegészítése tehát csak folyamatban volt. Április 5-én előre fizettek a papnak 150 tallért, 172 amely igen nagy kedvez122
