Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)

Szabó János Győző AZ EGYHÁZ ÉS A REFORMÁCIÓ EGERBEN (1553-1595) Dr. Szabó Zoltán noszvaji ref. lelkész volt sárospataki teológiai tanár emlékének Eger két török ostroma közötti időszaknak egyháztörténeti vázlatára teszünk kísérletet. Időrendi egymásutánban egységbe foglaljuk a különböző vallásfelekezetek eseményeit, hadállásait Egerben és az Egri Völgyben. Dolgozatunk beosztása, a két fejezet, a katolikus egyháztörténet alapján áll. Verancsics Antal egri püspökségének a tárgyalásánál a közvetlen előzményekről is megemlékezünk; Radéczi István püspöksége vizsgálatánál pedig a témához fűzzük a halálát követő interregnum éveit. Szinte köztudott, hogy a XVI. századi magyar társadalom összes rétegének a gondolkodását átjárta a vallásos hit. Törökellenesség a kereszténység védelmében jelentkezett. A városi autonómiára, szabadságjogokra való törekvés a vallásszabadság hirdetésében. Hatott a napi politikára, az uralkodó, a tartományi főkapitány vagy a várnagy döntéseire. Ez a hit — hála a könyvnyomtatásnak és a népnyelv használatának — tudatosabb volt, mint korábban és teológiai szempontból iskolázottabb. Jóllehet hús-vér emberek hite, társadalmi-gazdasági szempontból meghatározott helyű csoportok vallásossága, de az összefüggések igen közvetettek. Nem gazdasági érdekből vállaltak önként sok ezren és tízezren annyi szenvedést, börtönt, gályarabságot és máglyahalált, ez nyilvánvaló. A hit ritkán fakadt számításból, a legtöbbször meggyőződésből. Mindezek az egri vallási viszonyok tanulmányozásánál is feltűntek. Egyre határozottabban valljuk, hogy a XVI. századi Magyarország, s benne Eelső-Magyarország és Eger valóságos történetét soha meg nem ismerhetjük, ha a római egyház és a reformáció sorsát nem vizsgáljuk. Sajnos, különösen a katolikus egyház egri helyzetéről a kutatás, a szakirodalom nem nyújt információt. Az 1553 — 95 közötti időszakot csak a múlt században és a katolikus egyház kebelében tanulmányozták, s ezek a cikkek kizárólag korszakunk első feléről tudósítanak.

1 A reformáció kutatói az egri protestantizmussal eddig csak érintőleg foglalkoztak; leginkább a Debrecen-Egervölgyi Hitvallással összefüggésben vagy Egri Lukács személyével kapcsolatosan és sajnos a történeti kutatás szempontjából nem mindig szerencsésen. Varjas Béla felfedezésének a publikációja minden tekintetben kivétel.

2 Mivel a pozitivista történetírás e témában nem tette le a garast, az adatgyűjtést, az aprómunkát most kellett elvégeznünk. Egy további lépcsőfokot jelenthet majd később a mélyebb összefüggések feltárása tudományos központok fiatal nemzedékének, itt célszerűtlen lett volna vállalkozni a politikai háttéren túlvezető kapcsolatok bemutatására. Forrásanyagunk megoszlása igen egyenetlen. S jóval több a publikált adat, mint a közöletlen. Egybekapcsolásuk során vettük észre, hogy a reformációra vonatkozó ismereteink milyen szegényesek. 103