Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)

Teológiai kérdésekkel nem foglalkozunk. A belülről való látás hiánya miatt érdekes részek bizonyára elsikkadtak. Csupán az nyújthatott vigaszt, hogy a külső szemléletből fakadóan a tárgyilagosság kárt nem szenvedett. Verancsics Antal püspöksége Eger győzelmes védelmében az elcsigázott várnép magatartása az 1552. év végén kifejezetten antiklerikális volt. Ezt a beállítottságot nem lehet a Varkoch Tamás 1540 — 48. évi várnagysága idején Egerben erőszakkal is tért hódító reformáció számlájára írni. A reformáció prédikátorait Dobó István még 1548-ban elűzte.

3 Az új hit mellett kitartó családokból pedig hírmondó is alig maradhatott az ostrom idejére. Az sem elégséges indok, ha az ostrom előtt idegenből jött csapatok egy-két lutheránus érzelmű tisztjére utalunk. A döntő a példa és a gyakorlat. Egerben az ostrom idejére, képzett, prédikálni tudó katolikus pap nem maradt.

4 Egernek nem volt Kapisztrán Jánosa. Teljesen érthető, hogy amikor 1553 tavaszán a marianus ferencesek visszaszivárogtak Egerbe és a leégett kolostoruk láttán újat akartak építeni, Bornemissza Gergely, az új kapitány mérleget vonva a történteken eltávolította őket. Egy igen régi ferences hagyomány a Bornemissza által kivégzett, keresztre feszített ferences mártír emlékét is megőrizte.

5 Bár ez nyilvánvalóan túlzás, gyökerében valóságot takar: literátus Gergely nem pártfogolta a katolicizmust. Utódja, Figedy János várnagy és kapitánytársa Zárkándy Pál már nyíltan protestánsok. Az a Figedy János, aki 1552-ben még az egri káptalan bizalmi embere volt és a káptalani csapat élén csatlakozott Dobó seregéhez. Figedy 1555 elején, az Egertől távol élő Ujlaky László püspök halála idején protestáns prédikátort hozott a várba, Lőrinc papot." A városban a lutheránus közösség új lelkésze akkor Egri Lukács volt. Krakkóból Bártfán át 1555 tavaszán érkezett Egerbe; Wittenberg egyetemén 1552-ben kezdte meg tanulmányait.

7 Eger déli szomszédjai az egri völgyben Kistálya, Nagytálya, Maklár, mihelyt újjáéledtek a török szörnyű pusztításai nyomán, a reformáció lelkészeit ültették be a katolikus egyház javadalmaiba. A püspöki káptalan Egerben újra együtt volt; jószágait, épületeit megtartotta. Misét celebráltak a várszékesegyház épen maradt Szt. Mihály kápolnájában, s egyik kanonoktársuk prédikált. A káptalannak világi funkciója is volt; okmányokat őrző, másoló, kiállító : hiteles hely. Jelenléte még protestáns környezetben is termesztésnek tűnt volna. De a város lakosainak többsége akkor még katolikus. A civitas katolikus központja félig romosán is a főplébánia-templom a mai székesegyház helyén (Szt. Mihály templom). Egyébként a katolicizmusról a tridenti zsinat idején távolról sem lehetett tudni, hogy ortodox értelemben a régi marad-e ill. tesz-e engedményeket. Mindkét oldalon mutatkozott erre hajlandóság. Verancsics püspökké kinevezésének a hírére, és megtudva, hogy 1559 elején Egerbe érkezik, s átveszi a várat, a reformáció hívei óvatos, várakozó álláspontra helyezkedtek. Egri Lukács 1558 végén a megyéből eltávozott,

8 Lőrinc pap pedig a várból Nősz vajra költözött.

9 Lehetséges, hogy Verancsics hanem szánjára magát e döntő lépésre, Egerben ugrásszerűen csökkent volna a katolicizmus pozíciója és a reformáció új lelkészekkel tovább erősödik. Már 1557-ben szó volt arról, hogy Szegedy Gergely, Debrecen későbbi parochusa, Egerbe költözik. 1557 szeptemberében Egerben járva mondta le kassai meghívását.

10 Talán Verancsics november 19-i kinevezésének

11 a híre nyomán változtatta meg szándékát, s végül is Debrecenben az 1557 végén elhunyt Kálmáncsehi örökébe lépett. 104