Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Korek József: Árpád-kori települések a kiskörei vízlépcső területén

Korek József ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSEK A KISKÖREI VÍZLÉPCSŐ TERÜLETÉN (Adatok az Árpád-kori települési rendszerhez) Ahol ma a Tisza II. Vízilépcső impozáns hajózsilipje áll, és új medrében folyik a Tisza, az egykori árszintből kiemelkedő háton, nagy kiterjedésű újkőkori település és temető volt

1

. Ennek teljes feltárása után bebizonyosodott, hogy területén a XII— XIII. században kis település is állott, amely néhány vonással újabb adatokat szolgáltat a már eddig is sok ismeretet nyújtó ásatás során talált települési szerkezethez és rendszerhez. Ismert I. István király П. törvénykönyvének 1. cikkelye, amely szerint: „Minden tíz falu építsen templomot", melyet szolgákkal és megfelelő állatokkal kell ellátni. A történeti forrásadat régészeti bizonyítása a fellendült Árpád-kori kutatás feladata. Győrffy György kutatásai eredményeképpen bizonyos

2

, hogy a település az Árpád-korban volt a legsűrűbb. Mind a források, mind az eddigi topográfiai adatok bizonyítják, hogy abban az időben a települések száma meghaladta a mai közigazgatási egységek számát

3

. Szabó István a történeti Magyarország területén a falvak számát a XV. században 20 — 21 ezerre teszi. A XI—XII. században 2500—6500 faluval számol

4

. Vannak megfigyelések, amelyek részleteiben is megkísérelték, hogy párhuzamba hozzák az írott forrásokat a fellelt régészeti adatokkal. Sok a bizonytalanság abban, hogy az Árpád-kori falvak milyen körzetben helyezkedtek el. Hidvégi János ceglédi tanár kísérlete a Duna —Tisza közén eddig ismert lelőhelyek alapján olyan területi egységek kialakítására, amely a feltételezhető Árpád-kori települések helyét segítené meghatározni, csupán munkahipotézis lehet

5

. A spekulatív módszer helyett inkább azt az utat választjuk, amelyet már a Tisza II. Vízilépcső építését megelőző régészeti topográfiánál is követtünk. A talajtérképeknél a mikrotalajféleség ábrázolásáig kívánnak eljutni. Ezt a mércét állítottuk fel magunknak is a terepbejárás során, figyelembe véve a Tisza akkori szerepét

6

. Ha ebbből a szempontból vizsgáljuk a terepbejárások során fellelt Kisköre környéki Árpád-kori települési lelőhelyeket (1. ábra), érdekes jelenséget találunk. Egyelőre nem határozható meg egyértelműen a központ, ahol az I. István-féle törvény alapján a XIII. század elejéig templomnak kellett állnia az azt körülvevő temetővel. Az I. Lászlónak tulajdonított rendelkezést, mely szerint a jövőben a templom köré kell temetkezni, végre is hajtották. Ezt több ásatási adat bizonyítja, legszembetűnőbben Senta (Zenta), Cseszto (Csecstó), ahol 1942 —43-ban egy XI. századi temetőrészlet került elő, kizárólag I. István és I. László korabeli érmekkel, és attól 500 m-re, egy másik kiemelkedő terephullám közepén egy román kori alaprajzú templomot tártunk fel, Kálmántól kezdődő érmekkel a templom körüli temetőben

7

. A településközpont meghatározására Kisköre környékén több lehetőség kínálШ