Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Korek József: Árpád-kori települések a kiskörei vízlépcső területén

1. ábra. Árpád-kori lelőhelyek Kisköre határában kőzik. Ezek közül kettőt helyezünk előtérbe. Kisköre mai templomának helyén — amely az árszint feletti teraszon fekszik — Árpád-kori cserepek találhatók. A mai templom körül temető van, de hogy az első temetkezés mikor kezdődött, csak ásatás döntheti el. Az utolsó temetkezés időpontja : 1890. A második lehetőség a mai Tisza medrének Szolnok megyei oldalán, közvetlenül az ártér után húzódó dombhát, a taskonyi csárda mellett, amelyet az Árpád-kortól a XVII. századig tartó cserép, tégla és embercsontok borítanak. A terepbejárások során talált Árpád-kori lelőhelyeket vizsgálva, szembetűnik, hogy Ónána XV—XVI. századi települése és a kiskörei templom közé esik az egyik kis település, amelynek szerkezetét a közleményben kívánjuk megvilágítani (2. ábra). Innen D-re 800— 1000 m-re van egy másik Árpád-kori lelőhely, közel a Tisza mederhez: Szingehát, ahol Patay Pál kora rézkori települést talált. Ennek kutatásakor megtalálta az Árpád-kor településeinek jellegzetes árokrendszerét

8

, bőséges cserépanyaggal, anélkül, hogy temetkezés, templom nyoma, vagy annak lehetősége fennállna. Innen 1,5 km-re, a kiskörei szőlőkben szintén van egy lelőhely, ahol a zömében bronzkori cserepek között Árpád-koriakat is találtunk. Tehát a 3 km hosszú Tisza-szakasz bal partján négy, a jobb partján egy lelőhely szerepel. A Kiskörével szemben levő Bére, amely Abádszalókig terjed, mindig áradásos terület volt. 92