Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)
Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában III.
82 К. Vinski-Oasparini, S. Ercegovic, Vjesnik archeoloskog Muzeja u Zagrebu. Ser. III. 1. (Zagreb) 1958. 158. 83 Papp L., JPMÉ 1962, 177. 84 A szerző feltárása (1968-1971), közületien. Szabó J. Gy. RF 25/1972, 49. 85 Korek J., Dolg. 19/1943, 36., 50. 86 Komig, I., The Tiszaderzs Cemetery. (Avar finds in the Hungarian National Museum, [Bp. 1975] Cemeteries of the Avar Period in Hungary, Vol 1.) 225., 221. 87 Őilinska, Z., Frühmittelalterliches Gräberfeld in Zelovce. Archaeologica Slovaca — Catalogi Tomus V. (Bratislava 1973) 14., 126., 134., 183. 88 V. Hruby Staré Mestro rendellenes temetkezéseit mind a legfiatalabb fázisba sorolta (V. Hruby, Staré Mesto. MA. III. (Praha 1955) 79. - Trnovec nad Vlahomtemetőjében a rendellenes sírok zöme X. századi sírok környezetében található (^4. Toëik, SA XIX —1/1971, 138 — 184.). — Zalavár -Vár temetőjében Gs. Sós Ágnes megkülönböztetett egy IX., X., és XI. századi temetőrészt, s így könnyen kiderült, hogy messze a legtöbb rendellenesség a X. századi sírokban fordult elő. (Cs. Sós Á., AH. XLI.) 89 Sz. A. Pletneva, MIA 109, (Moszkva - Leningrad 1963), 225., 239. - Az embertani meghatározásról L. G. Vuics, 433. — 90 O. A. Artamonov, MIA 109, (Moszkva - Leningrad 1963), 11-25. 91 Sz. A. Pletneva, Isszledovanija po arheologii SZSZSZR. Szb. sztatej v csesztj professzora M. I. Artamonova. (Leningrad 1961) 183. 1,2 Fehér G., Acta Arch. Hung. 4/1954, 201-265. to A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Szerk. Győrffy György. (Bp. 1975) 221. 94 Wilke, G., Die Bestattung in Bauchlage. Mannus 23/1931, 202-206. 95 Banner J'., Dolg. 3/1927, 51-52. «e jifó m J? (j j]tn 43/1932, 59. — Bartucz Lajos véleményére hivatkozott Móra; az általa feltárt 16 zsugorított avarkori és Árpád-kori temetkezés ugyanis mind nagyon szegényes és a temetők szélein fordult elő, s mindez „kedvezni látszik Bartucz Lajos felfogásának". Móra hangsúlyozta, hogy „majdnem minden nagyobb temetőnek megvan az egy-két zsugorított halottja, germánnak, hun-avarnak, magyarnak fel egész Szent László idejéig." ,t7 László Gy., Etudes archéologiques sur l'histoire de la société des avars. AH XXXIV. (Bp. 1955), 118. 98 Szőke В., Studia Slavica 2/1956, 153. 99 Cs. Sós A., AH. XLI. 92. 00 Kovrig, Alattyán, 79-81. 01 Szőke В., Acta Arch. Hung. 3/1953, 294. 02 Niederle L., Rukovet slovenské archéologie (Praha 1931), 82. 03 Borkovsky, I., Die Hockergräber der Fürstenperiode in Böhmen. PA XLI. (1936 — 38), 138-139. 04 Hruby, V., MA III., 79. 05 Őilinska, Z., Nővé Zámky 119. 06 Dienes I., A honfoglaló magyarok. (Hereditas 4. Bp. 1972) 16. 07 Szabó J. Gy. RF 16/1963, 59. 08 Fdber V., Korai hulla jelenségek. Igazságügyi orvostan, (szerk. Somogyi Endre, Bp. 1964) 76 — 77. Jellemző, hogy az egyik legnagyobb szaktekintély 0. Prokop a hullagörcsnek még az agyroncsolódással összefüggésbe hozott eseteit is kétségbe vonja és így fogalmaz: „célszerű nem hinni benne". Prokop szerint egyébként a merevedés olykor már 6-9 órák között teljes, de legtöbbször 24 — 36 órák között feloldódik. (Forensische Medizin, Berlin 1966, 39-40., 43.) 109 / a A latin strix (gen. strigis) bagoly jelentésében görög eredetű szó (tfroiyC), s ott hangutánzó (Handwörterbuch der Griechischen Sprache IL Leipzig 1843, (szerk. K. Jakovitz, E. Seiler) 1176. — M. Vasmer, Russisches etymologisches Wörterbuch III. (Heidelberg 1958) 28.). — Rómában már az I. században boszorkány értelemben is használják. Petronius pedig számunkra rendkívül ismerős gondolatokat közöl. Szerinte a boszorkányok két fajtájától óvakodjunk, a tudós asszonyoktól (mulieres plus 77
