Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)
Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában III.
sciae) és az éjszakai asszonyoktól (mulieres nocturnae). A rontó kéz érintésétől az izomkolosszus is ágyra vetette magát és kékes színű lett (corpus totum lividum habebat). A boszorkányok — miután megöltek egy csecsemőt — elragadták és üres szalmabábut csempésztek a helyére (striges puerum involaverant et supposuerant stramentitium vacuum). Ezek az éjszakai boszorkányok képesek mindent a fejtetőre állítani. (Satyricon 63. fej., Lipsiae 1731, 70— 71.). — Érdekes, hogy a mai élő nyelvek között a román őrizte meg leghívebben a szó egykori jelentését: striga 1.) boszorkány, 2. vámpír, vérszopó lidérc, 3.) halálfejes lepke, 4.) macskabagoly. (Dictionar rominmaghiar II., Bukuresti 1964, 562.) io9/b д vámpír szó és a vámpirizmus értelmezéséről lásd: Szabó J. Gy., EME 2/1964, 44., 101., 104. jegyzeteket. 110 G. Dufresne — D. Du Conge, Glossarium ad sriptores mediae et infinae latinitatis auctore III/2, (Basileae 1762), 414. 111 Magyar törvénytár, 1000-1526. évi törvénycikkek (Bp. 1899) 34. 112 Schräm Ferenc, Magyarországi boszorkányperek, 1529 — 1768. I—II. (Bp. 1970). — Sugár István hívta fel a figyelmemet arra, hogy a Heves megyei levéltár több idevágó anyagát a szerző művébe már nem tudta felvenni. из B er d e Károly, A magyar nép dermatológiája, (Bp. 1940) 54. — Szendrey Ákos, A magyar néphit boszorkánya, (Bp. 1962) 10. — 114 Lk. 9, 37 — 45. (Újszövetségi Szentírás, görögből ford. Békés Gellért — Dalos Patrik, Róma 1955) 115 Berde i. m. 48 - 49. 116 Kiss Petemé Korompai Bernadette hívta fel erre a figyelmemet, ebből viszont semminemű következtetést nem kívánt levonni. Feltételezésünk munkahipotézis. 117 A kérdés a hazajáró lélek, az élők háborgatását abbahagyni nem akaró holtak babonás tárgykörével függ össze, s az itt másodrendű, hogy életében jó vagy rossz hírét költötték, gazdag volt vagy szegény. Lásd: Szabó J. Gy. EME 2/1964, 128. 118 Munkám végén köszönetet mondok mindazoknak, akik tanulmányom megírását elősegítették. Külön hálával tartozom a régészeti adatközlések területén Dienes István, Fodor István, Kiss Attila, Kovács László, Kürti Béla, Kőhegyi Mihály, Mesterházy Károly, Patay Pál, Tonika Péter kutatóknak, embertani vonatkozásban Lengyel Imrének, Kissné Korompai Bernadettnek és Tóth Tibornak. Az éremmeghatározásokat Gedai Istvánnak köszönhetem. A tárgyrajzok Hegyi Márta és Kacsány György munkája A leletfotókat Nagy Eva készítette. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZEKE Acta Arch. Hung. Acta Archaeologica Scientiarum Hungaricae. Budapest. AH Archaeologia Hungarica. Budapest. Ant. H. Antiquitas Hungarica, Budapest Arch. Ért. Archaeologiai Értesítő. Budapest. BpR Budapest Régiségei. Budapest. Dolg. Régészeti Dolgozatok. Szeged. EMÉ Egri Múzeum Évkönyve. Eger. Etn. Ethnographia. Budapest. FA Folia Archaeologica. Budapest. HOME A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. Miskolc. HOMK Herman Ottó Múzeum Közleményei. Miskolc. JPMÉ A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs. Kovrig, Alattyán Kovrig Ilona, Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán. AH XL (Bp. 1963). MA Monumenta Archeologica. Praha. M. Arch. Inst. Mitteilungen des archeologischen Instituts. Budapest. 78
