Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Csiffáry Gergely: Adalék az olaszországi magyar légió történetéhez

hogy az összeesküvés egyik választott katonai vezetője.

8 Két évig tartják vizsgálati fogságban, majd bizonyítékok hiányában felmentik. De csak azzal a feltétellel bocsátják szabadon, hogy Salzburgban fog lakni. Végleges kegyelmet csak az 1857. május 13-án kiadott amnesztia-rendelettel kap.

9 Földváry 1859-ben érkezett Olaszországba, és főképpen Türr István tábornok pártfogását nyerte el. A légió parancsnokságát 1862. december 1-én vette át Telkessy József ezredestől,

10 s ezt a tisztséget 1867. január 23-ig, a légió feloszlatásáig töltötte be.

11 Ez alkalommal nyerte el az olasz királytól a Szent Móric és Lázár rendet.

12 Ezt követően hazatelepszik, de a kiegyezésbe haláláig nem nyugodott bele.

13 Cegléden halt meg 1883. december 14-én.

14 Hogy milyen okok késztetik az emigráció vezetőit, így Kossuthot a levélben említett veretek elkészítésére, részben kiderül Kossuth emlékirataiból: „... minden politikai viszontagságok dacára mennyi becset helyezett az olasz kormány a magyar légió fenntartására, annak tanúságául megemlítem, hogy 1863-ban a légió szolgálati ideje lejárván, Delle Roveré olasz hadügyminiszter engem felszólított, hatnék közre, hogy a légió legénysége a szolgálatra vállalkoznék. Én ezt megígértem, hanem egyszersmind kijelentettem, hogy közbenjárásom sikerét hathatósan előmozdítaná, ha a kormány nekem módot szolgáltatna, a légióban mindazokat, kik az 1848—49-iki magyar honvédseregnek tagjai voltak, ezért emlékéremmel feldíszíteni, -mely nekik tanulságul szolgáljon, hogy nemzetnek akkori szabadságharcában résztvettenek. . . "

15 Kossuth ugyanitt említi, hogy az olasz kormány eleget tett kívánságának s magára vállalta az éremveretést és annak 1000 frank körüli költségét is megtérítette. Az érmek a turini (Torino) pénzverdében készültek.

16 Az érmeket Kossuth fiai tervezték: a hátlapon Magyarország címere, s alatta e felírat: „FÜGGETLENSÉGI HARCZ MDCCCXLVIII - IX" - koszorúval kerítve az előlapon szintén egy koszorúba helyezve van a felírás: „HÜ HONVÉDJEINEK A MAGYAR NEMZET" - alatta hadijelvények.

17 A történeti adatot igazolja, hogy az olaszországi magyar légió harcosai részére alapított emlékéremből, az Országos Hadtörténeti Múzeum rendjel- és kitüntetésgyűjteményében, — egyetlen — olyan példány található, melyet a hozzátartozó okmányok szerint Papp János kapott.

18 Ha közelebbről megvizsgáljuk, hogy az 1862 —63-as évek eseményei hogyan hatottak az olaszországi magyar légióra, s közben figyelemmel kísérjük a politikai és diplomáciai élet változásait, kiderülnek az éremveretés közvetett és közvetlen okai, valamint az egész emigrációt érintő általánosabb problémák is. Az emigráción belüli ellentétek az 1859-es porosz — osztrák — francia háború után ismét kiéleződtek, s az 1860-as Garibaldi-féle szicíliai expedíció után pedig tovább fokozódtak. A körülmények folytán először alakult olyképpen az emigráció története, 1849 óta, hogy a régi vezetőgárda kezéből kicsúszott a vezetés, és számos új név merült fel az események sorában, akik aktív szerepet vállaltak az új történelmi fordulatban. Közülük Türr tábornok volt az, aki leginkább kihívta a régi emigráns vezetőgárda indulatait. így ezen összefüggésben, az a bizalmatlanság, gyanakvás és személyi torzsalkodás, ami Kossuth és Türr között kialakult, tükröződése volt a kimagasló történelmi események nyomán a magyar emigráció körében végbement átalakulásnak, polarizációnak.

19 A Szicíliában megszületett magyar légió nem volt folytatása az 1859-es olaszországi magyar légiónak, hanem elvileg annak éppen ellentéte. Az 1859-es olaszországi magyar légió az olasz és francia monarchiák támogatásával jött létre, olyan szigorú kikötésekkel és feltételekkel, hogy abból lehetőség szerint kizárják a forradalmi tendenciákat és elemeket, és az alakulat a reguláris hadseregek mellett 336