Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Mihály Péter: A Heves megyei kaptárkövek topográfiája

tetején kőbányászatra utaló faragásnyomok láthatók. A lelőhelyet 1976-ban mértem fel. Bartalos Gy. kőpiramist említett Heves-Bakta határában a Rábca-völgyén.

66 Későbbi felsorolásában Egerbaktát nevezte meg „vakablakos emlékkő" lelőhelynek.

67 A lelőhely nevét Saád A. is átvette, de a helyszínt nem ismerte.

68 A szentvölgyi kaptárkő azonos a Bartalos Gy. által említett lelőhellyel, annak ellenére, hogy a Rábca-völgyben nincs sziklavonulat. Mivel a kaptárkő a Rábca-völgyből is jól látható, valószínű, hogy Bartalos ehhez viszonyította helyét. 6. Sirok — Rozsnaki-völgy A Sírokról Egerbaktára vezető országút egy rövid szakaszon a Rozsnaki völgyben halad. A Rozsnak-patak és az országút találkozásánál levő hídtól jobbra, •• völgy NyÉNy-i oldalában egy hatalmas riolittufa szikla emelkedik. Csúcsába néhány kapaszkodó van befaragva. A sziklától DK-felé kb. 35 m-re egy EK —DNy-i irányú riolittufa vonulat húzódik, melyen 1 db kaptárfülke van (20. kép). Mindkét sziklafelületen jól látható, hogy korábban innen követ fejtettek. Valószínű, hogy több fülke is volt a vonulaton, melyek azonban a bányászat következtében nyomtalanul elpusztultak. Az 1. fülke jobb oldali fala egy kitermelésre szánt kőtömb bal oldali részét képezte volna. A kőbányász így — a fülke jobb oldali hosszának megfelelő nagyságú — faragást takarított meg, de a kőtömb kiemelése szerencsére elmaradt. A lelőhelyet 1964-ben ínért ük fel. Bartalos Gy. a Rozsnaki-völgyben több, fülkés kőemléket említett.

69 Saád A. átvette Bartalos adatát, de a lelőhelyet nem találta meg s elpusztultnak nyilvánította.

70 A Rozsnaki völgyben többször is végeztünk terepbejárást, de a fent említetten kívül más kaptárkövet nem találtunk.

71 A fülkék mérettáblázata A táblázat 30 kaptárkő 175 db fülkéjének méretadatait tartalmazza. Az adatok kiértékeléséből számos következtetést lehet levonni a kaptárfülkék gyakorlati használatát illetően. A mérési adatokból kitűnik, hogy minden fülke más és más. Készítőik tehát nem tartották lényegesnek a méretbeli azonosságot s a fülkenyílások tájolását sem kötötték egy égtájhoz. A táblázatban szereplő rövidítések értelmezését a jegyzetekben közlöm.

72 Egy hitelesíthető lelőhely a Mátra hegység D-i aljában: Gyöngyössolymos-Csákkő és Malomkő barlang Az eddig tárgyalt kaptárkő lelőhelyek geológiai értelmezésben az Alsó-Bükk (Bükk alja) területén találhatók. Ehhez viszonyítva a gyöngyössolymosi Csákkő valóban kitűnik s hasonló különállóságot mutat, mint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében levő Abaújszántó-Hömpörgő-völgyi lelőhely. Bartalos Gy. a Csákkő sziklafalában több fülkét és két tágas üreget ismert. A Malomkő-barlangban nem említett fülkéket, csupán rossz állapotát hangsúlyozta ki.

73 Későbbi tanulmányában szintén megemlítette a solymosi „vakablakos emlékköveket."

74 Kristóf S. a Csákkőben „vakablakokkal ellátott" barlangról tett említést, mely a hagyomány szerint Giskra embereinek szolgált menedékhelyül.

75 Adata valószínűleg Bartalos leírásának téves értelmezéséből származott. 1964-ben terepbejárást végeztem a Kishegy területén. A hegy Ny-i oldalában húzódik a Csákkő É —D-i irányú (an260