Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Mihály Péter: A Heves megyei kaptárkövek topográfiája

alatt néhány kapaszkodó van befaragva. A 22. fülke mellett levő kisméretű bevágást („A" jelölésű) nem lehetett kaptárfülkének venni (1., 12. és 23. kép). A 2 — 5. fülkék feletti rész képezi a vonulat legmagasabb pontját, ahol a tető mesterségesen kialakított felületében több, faragott lyuk és csatorna látható, melyeket a méréskor sorszámozással jelöltünk meg (15. kép). Ezek közül az 5 — 7. és 13. számú lyukak hasonlóságot mutatnak a Nyerges-hegy és a siroki Törökasztal csúcsán levő befaragásokkal, melyek a kőbányászattal nem függnek össze. A többi lyuk eredetének és rendeltetésének a meghatározása nem egyértelmű. A kőbányászat előmunkálataira, a szikla „körülhegyelésére" és „meglukítására " kiváló példa akad a vonulat két szélén, sőt a tetőn is. A bányászat idejére azonban még az idősebb helyi lakosok sem emlékeznek. A hegyoldal aljában levő pincék ós barlanglakások készítési idejére vonatkozóan pontosabb adatokkal szolgálnak. A lelőhelyet 1964-ben mértük fel. A Bányáéi fülkéit Saád A. írta le először és számukat pontosan rögzítette.

54 Adattári jelentéséhez több fényképfelvételt csatolt, melyek a fülkéket ábrázolják.

55 A vonulat 1. fülkéjét az ún. óriás fülkékhez sorolta, mely méretei alapján valóban kitűnik.

56 A vonulat tetején levő befaragásokra nem figyelt fel. b) Hegyeskőtető A falu határának E-i részén emelkedik a Nagy-Ereszvény-hegy, melynek ENy-i szélét a monumentális sziklavonulatról Hegyeskőtetőnek nevezték el a helyi lakosok. A kaptárkövek „hegyes kövek" elnevezését tehát itt helynév is őrzi. A geológiailag egységes, ÉÉNy —DDK-i irányú riolittufa vonulatot a fülkék szétszórtsága miatt öt, élesen elhatárolható csoportra osztottuk fel (1. és 13. kép). Az EÉNy-i szélen húzódó, erősen lepusztult tömb képezi az I. sziklavonulatot, melyen 1 db fülke van (14. kép). Az I. szikla vonulattól DDK-re, kb. 25 m-re emelkedik a II. kúp, melynek Ny-i oldalában 1 db fülke van. A kúp 50 cm átmérőjű csúcsába 6 db, kör alakban elhelyezkedő lyuk van befúrva (14. kép). A II. kúptól DDK felé, egy fülke nélküli riolitkúp után elénk tárul a monumentális, messziről valóban várromhoz hasonló sziklatömb. Ennek alacsonyabb lefutása alkotja a III. sziklavonulatot, melyen 2 db fülke van (13. és 14. kép). Innen pár méterre emelkedik a IV. sziklavonulat hatalmas tömbje, melynek oldalain 6 db fülkét találunk. A legmagasabb sziklaorom csúcsán, a 4. fülke felett hasonló kiképzések és lyukak találhatók, mint a Bányáéi tetején. Az 5—6. fülkék előterében levő lépcsősor, a felette látható Nagy-Magyarország bevésés valamint a 4. fülke bal oldala mellett levő kisebb bevágás mind új keletű faragás. A

IV. szikla vonulattól К felé, kb. 7 m-re egy különálló tömb képezi az V. sziklát, melyen I db fülke van (14. kép). Az I —V. sziklákat és a fülkéket 1964-ben mértük fel. Saád A. topográfiai táblázatában a Gyalogosok-kútja feletti riolittufa szirteken 5 db kaptárkövön 7 db fülkét tartott nyilván.

57 Adattári jelentéséhez csatolt fényképei a IV. és V. szikla vonulatot ábrázolják.

58 Miután ezeken összesen 7 db fülke van, így a táblázatban szereplő fülkeszám helyes. A kaptárkövek száma csak úgy magyarázható, hogy Saád a fülkék elhelyezkedéséből indult ki, melyek a két sziklán öt, különböző égtájnak megfelelő oldalon vannak. A fent említettek azt igazolják, hogy Saád A. nem ismerte az I—III. sziklákat. Erdős K. tanulmányának egyik fényképmelléklete a III— V. sziklákat ábrázolja. Magasságmérése a IV. sziklavonulatra vonatkozik.

59 c) Ereszvény-völgy A Hegyeskőtetőtől DK felé húzódó magasabb hegy a Nagy-Ereszvény, melynek D-i oldalával szemben fekszik a Kis-Ereszvény-hegy. A két hegy között húzódik a K—Ny-i irányú Ereszvény-vÖlgy, melynek aljában kisebb patak folyik. A Gyalogosok-kútjávai szemben, a völgy bejáratának bal oldalában kezdődik az 251