Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Mihály Péter: A Heves megyei kaptárkövek topográfiája

I. sziklavonulat hosszan elnyúló riolittufa tömbje, melyen 8 db fülke van. A szikla lefaragott aljához simuló gazdasági épülettől balra találjuk az 1 — 4., jobbra pedig — a felső sziklaszinten — az 5 — 8. fülkéket (16. és 22. kép). A 3. fülke feltűnően kis méretű. Az I. vonulattól DK felé kb. 60 m-re, egy széles vízmosás után kezdődik a 77. sziklavonulat riolittufa tömbje, melyen 5 db fülke van (16. és 23. kép). Az 5. fülkét igen nehéz megtalálni, mert egy bozóttal benőtt kisebb vízmosás oldalában van. A vonulatot egy hatalmas, kúpalakú szikla zárja le. Innen К felé, a NagyEreszvény D-i oldalában kisebb-nagyobb, erősen lepusztult riolittufa tömbök húzódnak kb. 350 m hosszú szakaszon. Ezeken nem találunk fülkét, de sok helyen kőbányászatra utaló nyomok figyelhetők meg.

60 A völgy végénél emelkedik a III. sziklavonulat kúpokkal tagolt riolittufa tömbje, melyen 12 db fülke van (17. és 25. kép). Az „A" és „B" jelölésű nyomokat már nem lehetett egyértelműen fülkének venni. A 7. fülke felett, a vonulat legmagasabb részének tetején egy befaragott lyuk nyoma látható. Az I —III. szikla vonulatot 1964-ben mértük fel. Saád A. munkáiban sehol sem történt említés a lelőhelyről. d) Remete-völgy (Pince-völgy) A falu É-i végétől kb. 800 m-re, az erdőszélen nyílik a K —Ny-i irányban húzódó Remete vagy Pince-völgy bejárata. Innen kb. 150 m-re, a völgy D-i oldalában kisebb riolittufa vonulat emelkedik, melynek középső részébe helyiség van befaragva. A szikla helyiség bejáratától jobbra és balra eső felületen összesen 6 db fülkét találunk (18. kép). Ezek közül csak az 1. fülke maradt meg épebben, a többi alig látható nyom (23. kép). A sziklahelyiség készítési idejét a helyi lakosok nem ismerik. A hagyomány szerint a remeték lakták, s innen ered a völgy neve is. A Pince-volgy elnevezés újabb keletű. A helyiség boltíves bejáratának belső részén még jól látható az ajtó keretének és csapolásainak nyoma. A helyiség belsejében 4 db fülkét találunk (A, B, C, D jelölésű) melyek használati tárgyak tárolására szolgáltak. A mennyezet sarkánál kürtőhöz hasonló ablak nyílik a szabadba. Valószínű, hogy az ablaknak nemcsak világító, hanem füstelvezető rendeltetése is volt (18. kép). Az eredeti padlószintet vastag betöltés takarja, így feltárás esetén van remény arra, hogy korhatározó leletanyag kerüljön elő. A lelőhelyet 1964-ben mértük fel. A völgy bejáratánál 1972-ben egy középkori település nyomaira bukkantam, mely az erdőszéltől a Laskó-patakig húzódott. A felszínen talált kerámialeleteket a XIV— XVI. századra lehetett datálni.

61 A lelőhely Szabó János régész adattári jelentésében szerepel először. A sziklahelyiséget „pálos remete lak" néven említette. A terepbejáráson Saád A. és Vértes László régész is résztvett.

62 Saád A. adattári jelentéséhez egy rajzot is csatolt, amelyen a sziklahelyiség bejárata, ablaka és 5 db kaptárfülke látható.

63 Topográfiai táblázatában a Remete-völgyben 1 kaptárkövön 7 db fülkét említett.

64 A rajzon ábrázolt 5 db fülkéhez tehát még 2 db-ot számolt, de a sziklán való helyzetüket nem rögzítette. Érdekes, hogy később megjelent topográfiai táblázatában kihagyta ezt a lelőhelyet, ezért az összesítés új eredménye ennek hiányából alakult ki.

65 A lelőhely kihagyásának okát Saád A. nem említette meg. 5. Egerbakta-Szentvölgy Egerbakta község határának Ny-i részében húzódik az ÉÉK —DDNy-i irányú Rábca-völgy, mely átszeli a Baktárói Sírokra vezető országutat s attól D felé már Szóláti völgynek nevezik. Az országúttól kiindulva, a Rábca-völgy jobb oldalában, az erdészháztól kb. 300 m-re nyílik a Szentvölgy bejárata. Innen már jól látható a hatalmas, kúpokkal tagolt riolittufa szikla vonulat, mely magasan a völgy jobb oldalában húzódik. A vonulaton 3 db kaptárfülke van. Az „A" és „B" jelölésű bevágás nem tekinthető fülkének (1., 19., 23. és 26. kép). A szikla vonulat oldalán és 252