Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)
Korompai János: Naplótöredékek Gárdonyi Géza egri hagyatékában
de Jacques Inaudi". Párizsban készítették és számoszlopok, valamint egy azok mögött forgatható korong segítségével 1791-től 1965-ig kikereshető rajta, hogy egyes években milyen dátumhoz milyen nap tartozik. — Bizonyára ez a kiadvány adta Gárdonyinak az ötletet az „Egész életre való naptár" szerkesztéséhez, amely 1893-tól 1950-ig szólt. 21 Gárdonyi sok más feljegyzésében találunk részletes adatokat arról, hogyan került forgalomba egy-egy műve. Pontosan feljegyezte azt is, hogy kinek melyik könyvéből adott tiszteletpéldányt. Kiadóival folytatott vitáinak központi kérdése volt, hogy a szerző minél biztosabban ellenőrizhesse az elkészülő és forgalomba kerülő példányok számát. 22 Ezt a kis könyvet Gárdonyi Nemeskéry Sándor álnéven adatta ki Rozsnyai Károly könyvkereskedőnél 1894-ben „a vidék és a karzati közönség tájékoztatására". 23 A Dante-sorozatban 1938-ban Gárdonyi József Aranymorzsák cím alatt jelentette meg a kortársakról szóló feljegyzések jelentős részét. 24 A Szépirodalmi Könyvkiadónál Z. Szálai Sándor és Tóth Gyula által sajtó alá rendezett Gárdonyi-sorozat kötete, az önéletírások, karcolatok, esszék terjedelmes gyűjteménye. 25 A török időkben játszódó könyvet Gárdonyi 1898. február 16. és május 14. között írta az Űj Idűk számára folytatásos közlésre. Ugyanekkor már dolgozott az Egri csillagokon. 26 Évkönyvünk XI-XII. (1973-74) kötetében a 348-349. oldalon foglalkoztunk Gárdonyi álmokat rögzítő céduláival. 27 Az előbbi jegyzetben említett kötet 367. oldalán ismertettünk néhány cédulát, amelyek tárgya Gárdonyi kertje és birtoka. 28 Ez a lap szabályszerű pénztárkönyv az író bevételeiről és kiadásairól. (E. U. = Én Üjságom; P. H. = Pesti Hírlap; B. H. = Budapesti Hírlap). 29 A hagyaték feldolgozásakor sok bizonyítékot ismertünk meg Gárdonyi szigorú takarékosságára. Ebben a naplójegyzetben a levélbélyegekre költött párforintos összegek elszámolását kapjuk. 30 Az író 1 a szomszédos szőlődarabok megvételével már az Egerbe költözése utáni második évben elkezdte bővíteni telkét. A legnagyobb vásárlásra 1907-ben került sor, amikor megszerezte a Savós elnevezésű harminc holdas Schöpflin-birtokot. 31 E berendezési tárgyak nagy része ma is látható az egri Gárdonyi Géza Emlékmúzeumban. 32 Atyjának ezt a szigorú akaratát Gárdonyi József nem vette tekintetbe, mert Az élő Gárdonyi с munkájában gyakran szószerint idéz a naplókból. Az idősebb fiú, Sándor viszont élete végéig rejtegetve őrizte a birtokában lévő feljegyzéseket és azok tartalmáról senkinek sem adott felvilágosítást. 33 A Gárdonyi Gézától tiszteletpéldányt kapók névjegyzékéből megismerhetjük az írónak szinte teljes baráti körét. E nevek közül sok szerepel Gárdonyi levelezésében. Az egyes személyekről és az íróhoz fűződő kapcsolatuk jellegéről a szerző az 1. sz. jegyzetben említett dolgozataiban közölt adatokat. 34 A debreceni mezőgazdasági akadémia azért szerepel csaknem minden jegyzékben, mert ott tanult Gárdonyi legidősebb fia Sándor. 35 Gárdonyi fiai ebben az időben már nagy-diákok voltak: Sándor 22 éves, József 18. A bőkezű „díjszabás" arra mutat, hogy nem voltak jó tanulók. 36 Jellegzetes természeti megfigyelések, amilyeneket később a Természet Kalendáriumában gyűjtött az író. 37 Gárdonyi öt ismert barátjának címe. 38 A bejegyzésekben szereplő rövidítések közül: Ef. és Éf. = Én falum; Hv. = Hosszúhajú veszedelem; Mvo. = Messze van odáig. 39 L. 7. sz. jegyzet! 242
