Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)
Korompai János: Naplótöredékek Gárdonyi Géza egri hagyatékában
4 A magyar gyorsírás tankönyve I. rész. Levelezési gyorsírás. Irta Bódogh János gyorsírástanár a szegedi főgymnásiumban. IV. kiadás. Az egri gyűjteményben В 75. 227. 1. ltsz. 5 Tulajdonképpen a házasság felbonthatatlanságáról szóló katolikus hittétel okozta Gárdonyi egész életre szóló lelki konfliktusát, miután 22 évesen kötött házassága rövid időn belül menthetetlenül elromlott. e Gárdonyi J'.: Az élő Gárdonyi I. k. 41. 7 A Természet Kalendáriumából részletek olvashatók a Szépirodalmi Könyvkiadónál 1974-ben megjelent Gárdonyi Géza Titkosnapló (szerk. Z. Szálai Sándor) с kötetben. 159-175. old. 8 A két könyv bizonyára egy, de Gárdonyi a szerző nevét (Schubert) az első esetben hibásan, fonetikusan írta. 9 Az egri gyűjteményben megtalálható a harmdik tanítóképzős osztály tablója, amelyről a névsorban szereplők azonosíthatók. Az egyes tanulók nevéhez Gárdonyi odaírta az illető éveinek számát is. 10 Ugyancsak gyűjteményünkben van az 1882. május 30-án kiállított népiskolai tanítói oklevél, amely Ziegler Gézát a tanítóságára elégségesen képesítettnek mondja ki. 11 Reusch, Franz Heinrich (1823 — 1900). Német teológus, 1861-ből a bonni katolikus teológiai fakultás professzora. 1872-ben kiközösítették az egyházból, mert néhány társával együtt vitatta a pápa tévedhetetlenségéről szóló tant. 12 Az egri emlékmúzeum gyűjteményében egy kötetben megtalálható a Füllentő 23 száma: az 1880. évi II. és az 1881. évi 1 — 22. számok. 13 Ugyanebben a számban olvasható Gárdonyi Don Vigole álnév alatt írt Pattogányok szerelme című tárcájának befejező része. — A következőben jött a Kari és Mari c. „vígbeszély," majd Az egri diák-életből című. — A fiatal író tehát kezdetben szorgalmasan írt a Füllentő számára. 14 Az egyes töredékekre vonatkozó részletes megjegyzéseinket nem az általánosabb jellegű „Jegyzetek" között, hanem az abc kis betűivel jelezve, közvetlenül a tárgyalt töredék szövege után tesszük meg. 15 Itt is megemlítjük a notesz 9. lapjának másik oldalán talált következő bejegyzést: „Névmagyarosításhoz: 1. Keresztlevél. 2. 50 Xbélyeg. 3. Rövid kérvény. 4. Rendezett tanácsú városokban a városi tanácshoz, kis és nagy községekben a járási szolgabírósághoz kell a kérvényt czimezni azon kérelem kapcsán, hogy azt a belügyminisztériumhoz felterjeszteni szíveskedjék. — Csukási Fülöp a központi névmagyarosító társaság titkára." Az író egri diákkorától kezdve egyre gyakrabban és rendszeresebben használta a Gárdonyi nevet, de erre a belügyminisztériumtól csak 1897-ben, a 111.922/BM. sz. határozattal kapott engedélyt. 16 Gárdonyi életének ezt a különleges epizódját Gárdonyi József könyve I. kötetének 105 — 108. oldalain részletezi. 17 A görög betűk sora azért érdekes, mert gondolati rokonságot mutat az évtizedekkel később kialakított egyéni titkosírással. Bizonyíték arra, hogy Gárdonyi már fiatal korában érdeklődéssel vizsgálta a különféle írásmódokat. A következő noteszben a héber betűket találtuk meg. 18 A 12. jegyzetünkben szóltunk az író névmagyarosításáról. E notesz 18. lapján olyan aláíráspróbákat találtunk, amelyek csaknem tökéletesen azonosak a későbbi „Gárdonyi Géza" aláírásformával. 19 Gárdonyi ebben az időben kezdhette rendszeresen használni a gyorsírást. Jelei nagyon pontosan kiírottak és követik a gyűjteményünkben meglévő gyorsírási tankönyv rövidítéseit és jeleit. — A gyorsírás első alkalmazása segíti a napló keletkezési időpontjának megállapítását is, mert Az élő Gárdonyi I. k. 99 — 100 oldalán erre utaló adat található egy napló-idézetben: „1883. január 9. Délután egy verset írtam a gyorsírás dicsőítésére: — Ide is oda is egy-egy görbe húzás — Es előtted fekszik a csodás gyorsírás. Alig néhány jegyben kurtavasra verve — A szökevény szavak elcsípett serege." í0 A gyűjteményünkben В 75. 228. 1. ltsz. alatt található öröknaptár címe: „Calendrier 16 Egri Múzeum Évkönyve XIV. 241
