Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Korompai János: Naplótöredékek Gárdonyi Géza egri hagyatékában

donyi fiú. Az első, nem teljes terjedelmű lap egyik oldalán gyorsírásos, a másikon folyóírásos szöveg olvasható. Feltűnő, hogy a 18 sornyi szövegbe az első oldalon 4 sor folyóírásos jegyzetrész keveredik. A második, teljesen ép, 22x14 cm méretű lap mindkét oldalán, összesen 38 sornyi és az előző oldalak szövegével összefüggő folyóírásos jegyzet olvasható. A gyorsírásos részek felett a Gárdonyi Józseftől eredő grafitceruzás átírás ebben az esetben is jól kivehető. E naplótöredék keletkezése kétségtelenül 1886. május 5—12., mert Gárdonyi József Az élő Gárdonyi című munkájának I. kötetében, a 139—140. oldalakon az Ólomgolyó című fejezetben sok részét szószerint idézi. Ez a pontos időmeghatározás megerősíti az előző két kisebb cédula keletkezésének kikövetkeztetett időpontját is. Az 1886-os, Gárdonyi számára nagyon keserves esztendő éles megvilágítást kap az alább következő naplórészletekkel: „

a ... így sóhajtanak: Óh, b

(mért) nem kezdhetem (elölről) az életet, születnék bár koldusrongyok közé.

c De ez hiába ! Aki nagyon (siet,

á könnyen) letér az útról és fejvesztetten (kell tovább bolyongania a sírgödörig). 6. Csütörtök. Nagy hideg, szél. Délelőtt rendeztem a szobát.

e Ma még nem dolgozhatom. Ebéd után levelet írtam Dabronyba.

r Este nálam volt Szwpits. Hozott egy domborművet. 7. Péntek. Hűvös. Délelőtt felmentem Pestre Aignerhez,

e hogy küldene fel a könyvekért. Vettem egy álló-órát. 8.50. 8. Szombat. Szél, hideg. Az ország más részein hó esett, délután nálam volt Szupits, sakkoztunk^ beszélgettünk, vívtunk.

1 9. Vasárnap. Az öregnek elküldtem a levelet. (A szívfájdalom ellen legjobb orvosság) az ólom. (az ólom). (A halál- gondolata sok embert rémít (engem) megvigasztal.) Megjegyzések a 75.22.1.c-d.4. ltsz. lapon levő részekhez: a) A lap felső részéből Gárdonyi József kb. egyharmadnyi részt lenyírt. A grafitceruzás átírás itt is bizonyítja, hogy az átírás megelőzte a szétvagdalást. A cédulán töredékesen maradt mondat itt hiányzó bevezető része Gárdonyi József könyve I. kötetében a 139. oldalon olvasható : „Mily sok lehet azoknak a száma, akik velem együtt ..." b) A gyorsírás és folyóírás szokatlan keveredése Gárdonyi feldúlt lelkiállapotával magyarázható. A folyóírásos szavakat zárójelbe tettük. c) E mondat végére Gárdonyi József, könyve 140. oldalán 1886. május 1. keltezést írt. A későbbiekben általa idézett szövegekhez is májusi dátumot tesz, tehát bizonyosra vehetjük, hogy az 1886. évről van szó. d) Ezek a kétségbeesett bejegyzések alig hat hónappal Gárdonyi házasságkötése után láttak napvilágot. Elfogadhatjuk, hogy házasságát látta elsietettnek és joggal félt attól, hogy ezzel a lépésével élete végéig cipelendő görnyesztő terhet vett nyakába. e) Ebben az időben az író felesége elköltözött Dabronyba a pap-nagybácsihoz és anyjához. Gárdonyi az anyós egyik győri házában kapott könyörületből egy szobácskát. A naplórészlet erre vonatkozhat. f) A levél valószínűleg nem a feleségének, hanem Muraközy plébánosnak szólt. Erre mutat a három nappal később a levél feladásáról olvasható bejegyzés. g) Abafi-Aigner Lajosról lehet szó (1840—1909), aki irodalomtörténész, 218