Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Paládi–Kovács Attila: Egy népi teherhordó eszköz magyarországi elterjedésének tanulságai

4. ábra. Búcsús tarisznya, középen piros és kék fonallal szőtt „rozmaringos" csíkkal (Tarnalelesz, Heves m.) EM. Oy. 55. 20. 1. Szederkény iné, Kovács E. felv. volt. Ezt a két világháború között kiszorította a gyárilag készült keskeny szalag. A pánt régi neve a palóc terület legnagyobb részén láb, a „tarisznya lába", de nevezik szatyingnak, kötélnek, madzagnak is. Észak-Borsodban Zabnak nevezik a teherhordó ponyva, azaz a hamvas sarkaira varrott kötőléket is.

14 A tarisznyát szorosabban lehetett megkötni, mint a hamvasba, abroszba kötött batyut. Nem csúszott hátra, nem szorította úgy a nyakat, mint a batyuzó ruha 181