Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Korek József: Árpád-kori települések a kiskörei vízlépcső területén

is, ahol már a házak és a gabonatartó gödrök összefüggéseinek kimunkálására is van lehetőség. Sokkal bonyolultabb feladat az állattartás mértékének, összetételének vizs­gálata, amelyről eddig a paleozoológia mondta a legtöbbet, Bökönyi Sándor és Matolcsi János kutatásai alapján 18 . A rendszeres gyűjtés eredményeképpen az erről szóló ismeretek elég bőségesek. Nehezebben foghatók meg az állattartás ré­gészeti bizonyítékai. A múlt kutatásainak teljes települési nemlegessége után László Gyula Felgyőn végzett ásatása hozta meg az első eredményt, aki olyan 15-20 m átmérőjű, árokkal körülvett jurthelyeket talált, amelyek ' szabadtéri istállónak is tarthatók a közösség állatállománya befogadására. Ezzel biztosíthatták az állatok védelmét. Elsősorban téli szállásként használták. Az árokkal övezett területen épületre utaló nyomokat nem talált, de ez nem zárja ki, hogy a humusz­ban nem érzékelhető sövény, nád, szárnyék ne lett volna, ami még további védel­met is nyújtott. Az első után még három ilyen objektumot tárt fel, mindegyiknél a szarvasmarhák számára készült „istálló "-val számolhatunk 19 . Rendeltetésére nézve egyértelműen istállónak tartható a Méri István által fel­tárt kardoskúti gazdasági épület. Az árokkal körülvett terület közepén 700x420 cm szabálytalan téglalap alakú épület gödrét találta meg, amelyet nyitott oldalú állásféleségnek vagy csűrnek gondol. Az árkot egy bejáró út szakítja meg, hogy a védelem mellett az állatállomány kihajtását is lehetővé tegyék. A sok ágasfából rekonstruált állást Méri István a XIII. századra keltezi­0 . A kiskörei feltárások során előkerült két objektumot mérete és formája alapian hodálynak tartom. 5. ábra. Az 1. sz. hodály fényképe a kibontás előtt 96

Next

/
Thumbnails
Contents