Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)
Korek József: Árpád-kori települések a kiskörei vízlépcső területén
Az egyik a 47 — 48. felületben volt. Alakja mindkét végén lekerekített, hosszúkás téglalap alakú. Hossza 730 cm, sz : 185 cm. A kibontás előtti képek jól mutatják az objektum 48. szelvényébe eső foltját, sőt azt is, hogy az E-i oldalon egy kerek gödör is csatlakozik hozzá (5. ábra). A töltelékföld színe azonos. A képen látható egyéb, már kiásott gödrök neolitikusak világos kitöltőföldjük és a bennük talált leletek alapján. Ha erre lehetőség volt, az ásatások alkalmával először sorrendben mindig az újkőkori objektumokat tártam fel. Az objektumot a mai talajszint alatt 45 cm-re találtuk meg. A kibontott folt 15 cm mélyen volt követhető, teljesen egyenes aljú (6. ábra). Az épület padlónívója így 58 — 60 cm a mai felszín alatt. A lekerekített végeken belül egy-egy nagyjából tengelybe eső 10 cm átmérőjű cölöplyuk került elő, ahol a NY-i — 14, a K-i —18 cm mély volt. A gödör közepén egy szegletesedő, 80x50 cm, és egy az É-i oldalt metsző nagyobb négyszegletes 60x70 cm-es oszlophely volt. Ez utóbbi feltétlenül korábbi. Világos töltelékszíne kizárja az Árpád-korba sorolását. Hasonló formák a neolit-településhez kötik. A félkörös építmény összefüggése az objektummal biztosnak látszik, bár nem egyszerre épült mint ez a profil elszíneződéséből kitűnik. A töltelékföld azonos színe és főleg keménysége feltétlenül közel egyidősnek határozza meg. A 47. és 48. felület között 30 cm-es padkát hagytam. A kihagyott padka alatt találtuk meg a 28 sz. serdülő korú újkőkori sírját, és a bontás során a csatlakozó Árpád-kori gödörnek ezt a részét elástuk, nem gondolva az esetleges összefüggésre. A benne lévő néhány cserép azonos a telepen talált többi cseréppel. A másik hasonló formájú építmény alapja az 51.. 54. és 53. felületbe esett. A számozásban való ugrálás a váltófelületekkel történt kutatásból adódik. Lekerekített végű ház az előbbivel azonos mélységben került elő, hasonlóan sötét töltelékfölddel, nem nagyon megszikesedett talajjal (7. ábra). Töltelékföldje kissé vastagabb volt, 18 — 20 cm. Alja egyenes (8. ábra). Az objektum (9. ábra) K-i harmadában egy sorban 3 cölöplyuk volt. Egy a beásáson belül, kissé kikanyarodva, a másik a szemben levő oldalon, nagyobb részt a beásáson kívül, a harmadik ovális, szabálytalan forma, megközelítően a közepén. Az átmérő és mélységi adatok az alábbiak: 1. 40x35, m: -16; 2. 46X20, m: -20; 3. 30x30, m: -12 cm. Az objektum középvonalában ismét két oszlophely volt, a 4. 40X30, m: —22; az 5. az eddigieknél jóval nagyobb : 60x58, m: —30. Az építmény 53. felületébe eső részen mindössze egy cölöplyuk feküdt, a 6. 20x25 cm, m: —18 cm. Az építmény az egyik oldalon szinte szegletesen záródik, a másik oldalon erősen legömbölyített. A szegletességet bejáratnak tartom. Az építmény teljes hossztengelye 9m, sz: 3m. Ha az első objektumot rekonstruálni akarjuk, akkor az építmény végeiben levő cölöplyukak alapján csupán a nyeregtetős kunyhóformára van lehetőség, ahol az ágfára támasztott szelemenre nádkévéket raktak, a ma is használatos pásztorépítményekhez hasonlóan. Amennyiben állattartásra használták, az méretéből ítélve, csak juhhodálynak volt alkalmas. A sűrűn egymás mellé húzódó birkákat figyelembe véve, 30—35 állat férhetett el benne. A hozzá csatlakozó, kissé később épített félkörös, 180 X170 cm-es részt olyan kúp alakú pásztorépítménynek tartom, ahol a juhász éjszakára meghúzódhatott. A forma ismert az alföldi pásztorépítmények között 21 . Bár a bejárat az ásatás során nem volt észlelhető, mégis ezen az oldalon kell feltételeznünk. Szerkezetileg a hodály teljesen azonos a kisebb méretű, mindig közel négyzet alakú lakóház-formákkal. A másik építmény jóval nagyobb alapterületű, és több rekonstrukciós lehetőséget nyújt. Alapterülete 22 m 2 , ami lakóépületnek szokatlanul nagy, ebből a korból eddig példa nélkül áll, ha a kőépítményeket nem vesszük figyelembe. Ennél az építménynél feltétlenül felmenő, függőleges falú építménnyel, állásféleséggel kell 97 7 Egri Múzeum Évkönyve
