Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Matolcsi János: Sarud-Pócstöltés Árpád-kori állatcsont leleteinek vizsgálata

1. ábra. A ló aránya a gazdasági emlős háziállatok között I, Kardoskút — Hatablak; II. Tiszalök — Rázom; ///. Tisza vasvári — Paptelekhát; IV. Sarud — Pócstöltés a = csontok %-os aránya; b = egyedek %-os aránya nak 45%-os gyakoriságára mutat (3. táblázat) és véglegesen megerősíti azt a feltételezést, hogy a lótartás Sarud — Pócstöltés Árpád-kori lakosságának gazdaságában az első helyen állott. Az adatokból és a csontok fizikai állapotából nemcsak az következik, hogy Sarud — Pócstöltés Árpád-kori lakói a lóhúst ették, hanem az a gazdaságtörténeti szempontból sokkal jelentősebb megállapítás, hogy a lóhús volt a lakosság legfontosabb hústápláléka. Kitűnik ez abból is, hogy az ásatásnál lócsontot valamennyi házban találtak, bár az 5. házban mindössze egyetlen darabot. Nincs kizárva, hogy a lóhús nagy mértékű fogyasztása történelmi és gazdálkodási problémákat érintő jelenség. A lakóházak és a faluhoz csatlakozó temető ismeretében azt aligha lehetne vitássá tenni, hogy a lakosság akkor már letelepedett volt. Ellenben az állatállomány sajátos összetételében, valamint a lóhús nagy mér72