Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumok tevékenysége 1974-ben

padlásán Dexion-Salgó rendszerű polcok igénybevételével raktárakat alakítottunk ki a fegyver-, a munkásmozgalmi-, a népi kerámia- és a középkori régészeti gyűjtemények számára. Az egri múzeum karbantartási munkáihoz, sürgős esetekben, nagy segítséget adott az Egri Dohánygyár karbantartó brigádja, amely a gyárral kötött szocialista szerződésünk alapján hívásra jelent meg a múzeumban. A szerződés keretében a múzeum fokozott figyelemmel kísérte a gyár munkásainak művelődési igényeit, a szervezett csoportokat fogadta, számukra szakszerű tárlatvezetéseket biztosított. A gyári helytörténeti szakkörrel együttműködve összegyűjtöttük a gyár történetének emlékeit, dokumentumait és az év végén az összegyúlt anyagból a múzeum egyik termében kiállítást rendeztünk, ami nagy látogatottságnak örvendett. A termelő üzemekkel és más intézményekkel hasonló kapcsolatok kiépítésén fáradoztunk és remélhető, hogy az elkövetkező években újabb szerződéseket tudunk majd kötni. A múzeumi hálózat fejlesztésén a középtávú munkaterv szellemében 1974-ben is dolgoztunk. A terv új múzeum létesítését nem írja elő, csak a szabadtéri néprajzi múzeumi hálózat fejlesztését, melynek keretében népi és ipari műemlék épületeket veszünk állami tulajdonba és bennük múzeumi kiállításokat rendezünk. Az év során a helyi tanácsok által megvásárolt parasztházakat Nagyrédén és Abasáron felújításra, Noszvajon pedig egynek a megvételét készítettük elő. Terveink szerint a szabadtéri néprajzi múzeumi hálózat Heves megye népi műemlékeit és ipartörténeti emlékeit kívánja helyükön tartva megőrizni és múzeumi rendeltetéssel hozzáférhetővé tenni az érdeklődők, az idegenforgalom számára. A múzeumban őrzött felbecsülhetetlen értékű tárgyak biztonsága és az általános vagyonvédelem fokozását szolgálja az a korszerű biztonsági riasztó berendezés, amit a Központi Múzeumi Igazgatóság az egri és a gyöngyösi múzeumba az év folyamán beszereltetett. A múzeumi munka részleteiről, a gyűjtésről, nyilvántartásról, műtárgyvédelemről, tudományos feldolgozásról és a népművelésről az alábbiakban számolunk be. Gyűjteménygyarapítás, kutatás A megye területén adódó régészeti kutatási, leletmentési feladatokat Szabó János Győző és Fodor László látta el. Az ásatások között egy a középtávú tervben is szerepelt: a várispánsági téma keretében Szabó J. Gy. befejezte a Gyöngyöspata-póctetői Arpádkori templom feltárását és ugyanott megkezdte a temető ásatást. Régészeink hat alkalommal végeztek leletmentést, így Kisköre-Pap tanyán VII — VIII. századi temetőt, III. századi telepet és temetőt; Űjlőrincfalva-Magyaradon VIII. századi temetőt, X. századi telepet, szkítakori települést; Eger-Nagyeged hegyen szkítakori temetőt; Eger-Almár völgyben középkori pálosrendi kolostor romjait; Abasár-Bolt tetőn temetőt ; és Petőfibánya belterületén avarkori sírokat tártak fel. Tizenegy helyen és alkalommal került sor régészeti terepbejárásra és előkészületek történtek az M3 autópálya hatvani szakaszának előzetes régészeti felmérésére, feltárására. A megyei szervezet kutatói mellett más intézmények régészei is végeztek területünkön ásatásokat. A legnagyobb volumenű munka az egri vár feltárása, amit eleitől fogva és ez évben is Kozák Károly, az Országos Műemléki felügyelőség régésze, osztályvezető végzett. 1974-ben kutatási területe a nyugati várfal, a székesegyház előtere és a Szép bástya környéke volt. T. Dobosi Viola folytatta a Demjén6