Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában II.

25 Itt említjük meg, hogy Báb falu feltárt területsávjának a térképen a Z-betűvel jelzett pontozás egy lóosontváz helyét jelöli. Mivel a csontvázat a gép összeroncsolta, ezért a gödör formájára stb. vonatkozó adatokkal sem rendelkezünk. Régészeti lelet nem került elő. A lócsontok kémiai vizsgálatát Lengyel Imre elvégezte, s arra következtetett, hogy 100 évesnél bizonyosabb régebbi, de 200 évnél valószínűleg nem idősebb eltememetésről van szó. — Lengyel időrendi megállapítását, bizonyos technikai okoknál fogva, fenntartással fogadjuk csak el. Nem törekszünk tetszetős, hatást keltő megállapításokra, ezért is írunk erről csak itt a jegyzetben. De lónak az eltemetése egy falu alapításának szertartásaként, éppen a lótenyésztésre specializált Báb esetében nem elképzelhetetlen. 26 Az ötös szorzószámról: Szabó István, Magyarország népessége az 1330-as és 1525-ös évek között. A háztartások átlagos népessége. (Magyarország történeti demográfiája. Szerk. Kovacsics József Bpest 1963) 91 — 94. — Lásd ugyanebben a kötetben: Oyörffy György megjegyzését: 47. 1. 16. j. — Ismételten hangsiílyozzuk, hogy egy-egy földkunyhó körül felszíni építményekkel kell számolni, amelyek együttese alkotta a házhely fogalmát (V. ö. 3. jegyzetünkkel) 27 Szabó, 1966, 191. 28 A Pócstöltésen a két gát közötti dombháton és a temető dombján kétségtelenül nem volt templom. Az 1860-as években ásott Laskó-meder nyomvonalán, hogy volt-e, azt sem tagadni, sem állítani bizonyossággal nem lehet. De a gyanúnak még az árnyéka sem merült fel. 29 Ez összevág Szabó István eredményeivel: kimutatása szerint a falvak lakosságának az átlaga a XI. században nagyobb volt, mint a XII. században ; s nemcsak a sok kis földesúri házi gazdaság (prédium) apró szállásai alakították ki ezt a statisztikai képet. Végső következtetése is az, hogy „falvaink a XI — XV. századok folyamán tehát nem növekedtek, hanem kisebbedtek. . ." (Szabó, 1966, 195.) 30 Munkahipotézisként a temetődomb ÉK-i hosszú nyúlványa jöhetne számításba, amelynek megkutatását nem tudtuk elvégezni; a felszíni kevés cserép XII. sz-i jellegű. 31 Méri I., Arch. Ért. 79 (1952) 62. 32 Magyar Törvénytár. (Bpest 1899) 56-59. 33 Lásd dolgozatunk I. részét: 32 — 33., 35., 38. 34 Aba Sámuel Heves megyei birtoklásáról: Oyörffy GH 41—42. — Árpádházi rokoni kapcsolatairól: Vajay Szabolcs, Géza nagyfejedelem és családja. Székesfehérvár évszázadai I. (Székesfehérvár 1967) 82-83., 89. 35 Kovács Béla, Visonta középkori településtörténetének vázlata. (Visonta monografikus tanulmánykötetében, sajtó alatt) Kovács munkáját a szerző, mint lektor ismeri. Az adat felhasználásáért ezúton is köszönetet mond. 36 Kozák Károly, EMÉ 10 (1973) 160. 37 Oergelyffy András, Feldebrő. (Heves megye műemlékei II. Bpest 1972) 714 — 726. 38 Gsemegi József, Antiquitas Hungarica 3 (1949) 92 — 111. 39 Szabó J. Gy., EMÉ 8 - 9 (1970 - 71) 57 - 59. 40 Nagy Á., RF S. I. 26 (1973) 78. 41 Szabó J. Gy., RF. S.I. 22 (1969) 58. - Kovács В., Arch. Ért, 101 (1974) 235., 239. 42 Szabó J. Gy., Heves megye népvándorláskori történetének néhány kérdése. (Dolgozatok Heves megye miiltjából. Eger 1970) 35 — 36. 43 A közelmúltig mi is ilyen felfogásban értékeltük a topográfia nyújtotta adatokat. 44 Gömöri János kutatásai máris valószínűsítenek egy a földváron kívül létesített templomot a hagyomány szerinti „templomdombon" ahol 8 XVI —XVII. századi sírt tárt fel a szondázás alkalmával. Gömöri RF. Ser. I. 23 (1970) 83 — 84. — A gyöngyöspatai Árpád-kori földvár mellett épült meg a XI. században a vártemplom. A szabolcsi vár mellett a Szííz Mária tiszteletére épült monostor templom (jelenleg ref. templom) ispáni templom volt (Németh P., Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori földvárai és monostorai. MFMÉ (Szeged 1967) 130.) Kisbényben (Bina) Hont várához 500 m-re épült nemzetségi monostortemplom (Apáti) egyúttal ispáni templom lehetett, (^4. 58