Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában II.

Habovstiak, Frühmittelalterliche Wallanlage und romanische Bauten in Bina. (Nitra 1966) 16.) 45 Györffy György hangsúlyozta, hogy István király egyházszervezésének kiinduló pontjai a királyi udvarházak voltak. Az Árpád-kori királyi monostorokról pedig sorjában derül ki, hogy eredetileg királyi udvarhelyek voltak. (Györffy, A magyar egyházszervezés kezdeteiről. MTA Közleményei 18 (1969) 213 — 214.) Ebben az összefüggésben felvethetjük a poroszlói monostor létesítésének a kérdését. Kovács Béla bencés monostorra gondolt. A Váradi Regestrumban már említik, fejét apátnak nevezték. Kovács a Cserő gátjához közeli, Vöröshadsereg-u. 64 — 66. sz. telken lokalizálni tudta a monostor helyét, tehát a váron kívül épült. (Kovács, EMÉ 4 (1966, 86-87.) 46 Kozák K., Adatok Kacs történetéhez. HOME 7 (1968) 231-266. 47 Foïtin J., A Zazty-apátság. (Eger 1883). - Györffy GH 804-805. - K. Végh Katalin, RFSer. I. 19 (1966) 81. 48 I. László uralma előtt mind a két Nana- (a Tisza menti és a Mátra menti) Aba birtok. Ilyen falupárok esetében a folyóparti települést elsődleges (téli) szállásnak tekinthető (Vö. legújabban Györffy Gy., Arch. Ért. 97 (1970) 202., 228) Ehhez fűzhető az a régészeti érv is, hogy ezidáig Heves megyében a Mátra (Bükk) alji családi temetők csak a X. sz. második — harmadik harmadára keltezhetők; a korai sírok itt csak fegyveres férfisírok. (Szabó J. Gy., Heves megye régészeti leletei II. (Bpest 1969. Heves megye műemlékei I;) 58 — 59.). Györffy Gy. azon véleményét, hogy az Aba nemzetség téli szállásául szolgáló vár bizonyára a Mátraalján volt (GH 42.), inkább csak a X. sz. végére és a XI. századra lehet elfogadni. A DK-hevesi terület történeti földrajza szerint a hevesi várispánság székhelyét nemzetségfői téli szállásként értelmezhetjük (V. ö. Sarud I. 49.)^ 49 Horváth В., Arch. Ért. 97 (1970) 126 - 133. - Ami a zömök hajót és a kevéssé ívelődő szentélyt illeti, az egri egyháztartományban kellene elsősorban építészeti analógiát keresni, hiszen az egri püspök falujáról van szó. Nos, pontosan ilyen alaprajzú Gyöngyöspata XI. századi vártemploma (főesperesi temploma). Az a körülmény pedig, hogy egy XI. sz. elején létesített temetőben a fiatalabb generáció még a XII. században is keresztény őseik sírjai közelében kívánt nyugodni, ezt az egyház sem kifogásolhatta. Királyaink nem a templomfalhoz való temetkezést szorgalmazták, hanem hogy egyházi szempontból megszentelt földön történjék. S ilyen volt Örvényben nyilvánvalóan az egész dombhát és domboldal, amelynek a tetején a templom állott. 50 Vö. dolgozatunk I. része 42 — 45. 51 Ortvay T., Magyarország egyházi földleírása a XIV. sz. elején I. (Bpest 1891) 1 72 — 174: Hídvég nem, de Sarud szerepel Sorousd alakban. 52 Reg. Árp. II. 21123. sz. (121. lapon) 53 Szeptember 9-től szeptember 27-ig tartott Fodor László közreműködésével. 54 A két magyaradi Árpád-kori ház állatcsontanyagának meghatározásait Matolcsi Jánosnak köszönhetem. 55 Kiss János tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE Ásványtani Intézet) határozta meg a minta-darabot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ilyen kőzetfajtát Gyöngyössolymoson bányásznak. Fáradozását ezúton is megköszönöm. 56 Kiss Petemé Korompai Bernadette meghatározása. 57 Kovrig I. beosztásában a III. csop. f. típus (Alattyán, 163 — 164). Z. CUinská táblázatában a III c-nek felel meg (725 - 825 közötti idővel) : Nővé Zamky, 145., 147. - A Pilismarót-Öregek dűlői avarkori temető feldolgozása kapcsán 1953-ban államvizsga dolgozatban rendszereztük az avarkori fülbevalókat időrendi szempontból; a rendezést 20 év elmúltával lényegében nem kellett megváltoztatni. Rámutattunk arra, hogy ez a szóbanforgó típus a VIII. sz. közepe tájától (40-es évektől) volt „divatban". De a pusztán sima gyűrűkkel készített példányok később ritkábbak s a rovátkolt drót, pseudogranuláció terjedt el. (Szabó J. Gy., The Pilismarót cemetery. Cemeteries of the avar period (567 - 829) in Hungary. Vol. I.(Bpest 1975) 268. 58 A nyaklánc gyöngyszem összetételét és nem egyes formákat kell az időrend szempontjából értékelni. Erről behatóan írtunk: The Pilismarót cemetery, op. cit. 270. 51»