Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában II.

8 Jánossy Dénes (Természettudományi Múzeum) meghatározásai; tájékoztatása sze­rint nem biztos, csak igen valószínű, hogy házi lúd. Fáradozását ezúton is köszönöm. 9 Pálóczi—Horváth A., Békés m. Múzeumok Közleményei 1/1971 24—27. 9a Viszonylag kis területen is nagy eltérések figyelhetők meg. Gyöngyöspata —Előmály Vu — VIII. századi temetőjében, amelynek feltártsága 90%-os, 195 sírból 19 tűtartó került napvilágra. (A szerző ásatása). Ettől alig 16 km-re keletre Vison ta — Nagy csapás azonos korú temetőjében az eddig feltárt 101 sírban tűtartó nem fordult elő (Nagy Árpád szíves közlése). 10 Komig, Alattyán, 119., 146-147., 169. 11 Őüinská, Nővé Zámky, 182-183. 12 Erdélyi, RFII. 1. (Bpest 1958) 66. - Uő. Arch. Ért. 83 (1956) 48-49. 13 Erdélyi I., Arch. Ért. 83 (1956) 46-50. 14 Fenékpuszta: Gs. Sós A., Acta Arch. Hung. 13 (1961) 254., 261. - Sopronkőhida: Török Gy., Sopronkőhida IX. századi temetője. FAIL (Bpest 1973) 50. is Török Gy.,i.h. — Megjegyezzük, hogy a korai avarkorból ismeretes szintén madárcsont­ból faragott tűtartó: Alattyán temetőjének 30. sírjában fordult elő (Kovrig, Alattyán, 119). 16 A VII — XI. századokra vonatkozólag ilyen értelemben írt erről : Gilinská, Nővé Zámky, 135-136. 17 Parádi N., Arch. Ért. 89 (1963) 205-251. 18 Matolcsi J., Sarud — Pócstöltós Árpád-kori állatcsontleleteinek vizsgálata (Sajtó alatt az Egri Múzeum Évkönyvében). 19 Részletesebben erről dolgozatunk I. részében írtunk: EMÉ 11-12 (1974) 42-43. 20 A dunaújvárosi rómaikori házak, a VII. századi avarkori telep földkunyhói, a Kárpá­toktól keletre a VI — VIII. századi verem- és gödörlakások nagy többségénél az ÉK-i sarokban építették meg a kemencét. A VIII. sz. második felétől, ill. a IX — X. században már változatosabb a kemencék helyzete. De előfordult, hogy egy-egy település alapí­tásánál a hagyományos tájolásban (sarokban) építették meg és később tértek ettől el. (Lásd erről részletesebben, szakirodalmi utalással az utolsó fejezetben). 21 Minden cserépedény magasabb hőfokon, jól átégett, téglavörös vagy sárga színű volt. A szájperem ilyen bordagalléros kiképzése a XIII. században vált gyakorlattá. 22 Az 5. házban talált, s kémiailag elemzett szarvasmarha medence össz-nitrogén meny­nyisóge alapján számított fehérje tartalom kissé magasabb értékű (16,65%), akollagen és foszfor magasabb értékű (14,90% ill. 12,63%), a mész alacsonyabb részarányú (24,81%), mint az 1. házból való, kémiailag elemzett ló radius ossz N. értéke (16,36%), kollagén és foszfor értéke (14,35%, 12,40%) és mész részaránya (25,23%). — (Lengyel Imre 1974 Ili-hó 3-án közölt meghatározásai) Itt említem meg, hogy Lengyel a temető embercsont anyagának elemzése és a telepanyaggal való összevetése alapján az alábbi kronológiai eredményre jutott: „valamennyien nagyjából azonos időben, tehát mint­egy 1000-usque 700 évvel ezelőtt kerültek a földbe." 23 Matolcsi figyelmeztetett, hogy szarvasmarha és ló esetében a kiscsaládi fogyasztás, különösen meleg időben, a tartósítás nehézségei miatt alig elképzelhető gyakorlat. Ezt a problémát szerinte célszerű lenne külön tanulmányban megvizsgálni. Matolcsi János arra is rámutatott, hogy a csontvelő, mint a régieknél különösen kedvelt eledel, a csontok vágásszerű feltörésével járt együtt. A szilánkos csontdarabokon sem volt megfigyelhető a kutya-marcangolás nyoma. Az állatoknak egyének ill. családok közötti elosztása, feldarabolása szükségképpen érintett csontot is. 24 Méri István az árkok tanulmányozása kapcsán arra is rámutatott, hogy az árkok a csoportos falu képét inspirálják. (Arch. Ért. 89 (1962) 217.) — Bóna István a dunaúj­városi VI —VII. századi és az Árpád-kori telep árkainak vizsgálata kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a korai (és középső) avarkor társadalmában a tulajdon­viszonyok fejlettebbek voltak, mint a korai magyarságnál, legalábbis dunaújvárosi viszonylatban. Ugyanis az Árpád-kori árkok nem házakat határoltak, hanem (közös) földdarabot, sejthetőleg az állatállomány, széna stb. védelmére. (Bóna, Dunaújváros, 65) 57

Next

/
Thumbnails
Contents