Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában II.

házaknak tekinteni. A tűzhely a K-i—ÉK-i—É-i sarokban épült, mindig kőből. Ezek a kötőanyag nélküli, római hulladékkőből vagy téglából épült kemencék részben Dinogetia házait idézik, másrészt e korszak szláv kemencéinek megfelelői. Ülő gödör nem fordult elő.

80 A nyugati szlávság (minket most csak a szlovákok, morvák, csehek korabeli házai érdekelhetnek) igen korai, VI. sz. eleji telepeit (több házat) elsőként D. Bialekova tárta fel Szlovákiában. Nitriansky Hradok gödörlakásai az É-i —ÉK-i sarokban rakott kőkemencével épültek. Siladiceben viszont egy É—ÉNY-i kőkemencés ház is előfordult. Míg Nitriansky Hradokban cölöplyukat a feltáró nem talált, Siladice-ben nem lehet kétséges, hogy itt oszlopos-deszka építményekről van szó. Kérdés, hogy a Nitriansky-Hradok-i házak boronaházak voltak-e?

81 E korai VI — VII. századi időben, a kőkemencés gödörlakások más etnikumnak is sajátja, erről számolt be Kiss Attila a kölkedi gepida telep feltárója.

82 Nem járhat messze Bóna I. az igazságtól, amikor a dunaújvárosi házak előzményére hívta fel a figyelmet : Intercisa elbarbárosodott IV — V. sz. fordulója körül élt népének a földkunyhóira, amelyekben két-ágasfás tetőszerkezet és az ÉK —ÉNY-i sarokban kőkemence volt; ezek a dunaújvárosi VI -VII. századi avar telep házaival szorosan párhuzamosíthatok. Bóna hivatkozott Kovalovszki Júlia bashalmi ásatásaira is, aki többoszlopos gödörlakásokat tárt fel, agyagkemencével. E házakat császárkori (szarmata vagy germán) népesség lakta.

83 A hagyományos formákhoz való ragaszkodás feltűnő a VIII —X. századi csehországi, morvaországi, szlovákiai, sőt a délszláv anyagban is ; hasonló jelenségek a pannon-szláv területeken is várhatók. A csehországi Klucov melletti nagy feltárás egy a IX. sz. közepén megszűnt települést hozott felszínre. J. Kudrnac a felszíni boronaházak és fonott falú építményeken kívül a téli hideg ellen alkalmasabb veremlakásokat is feltárt a társaságukban. A tűzhely kőkemence, a második fázisban agyagboltozattal.

84 Morva területen Starè Mësto IX—X. századi telepei reprezentálhatják a háztípusokat. Vilém Hruby publikációja szerint voltak nyílt gödrös tűzhelyű házak, de a többség kőkemencés, agyagboltozattal is kiképezve. Jellemzőeknek tartotta a kőalapozású boronaházakat. A földpadlóban ülő gödröt nem ástak itt sem.

85 — Szlovákia területén stratigráfiai fontossága miatt egy nagymorva-kori objektum, A. Habovstiak feltárása sem maradhat említés nélkül. Az Érsekújvár melletti Bina (Kisbény) területén az egyik két-ágasfás kőkemencés (ÉNY-i sarokban!) gödörlakáson rajta állt egy a magyarság által a X—XI. sz.-ban épített sánc. A kőkemencét gyermeksír vágta át (feltehetőleg a IX—X-i sz. fordulójában). A gyermeksír felett X. sz.-i vasdepó került felszínre.

86 A Kárpát-medence ellenkező, déli szélén, Pancsova mellett már régen számon tart a szakirodalom egy IX—X. sz.-i jelentős telepet. Az 1. háznál, a gödörlakás falában kővel és római téglákkal épített tűzhely volt. E tornácos ház nyeregtetős, a falak mentén földpadka volt. A 2. ház két sor keskeny karóval összefogott vesszőfonatos falakkal épült, amelyet sárral betapasztottak. A teteje sátortetős (négyosztású) és padlója nem döngölt föld, mint az előzőben, hanem lécekkel bélelt.

87 A szláv házak további párhuzamaitól eltekintve nem lehet vitás, hogy a szlávságnál a Kárpát-medencében elsősorban felszíni és félig vagy egészen a földbe ásott faépítményeket (fonott-falú házakat, boronaházakat) találtak a honfoglalók, mindig kőkemencével. Vajon a korábbi formákhoz, így a kőkemencéhez való ragaszkodás a nyugati és délszláv népeknél hogyan értelmezhető? Lengyel néprajzkutatók a közelmúltban még egyenesen tagadták, hogy a délszlávok házaiban sütőkemence volt, 54