Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)
Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában II.
házhely 2—3 házzal bizonyára kiegészítendő. A DNY-i rész földrajza ugyan érintetlenebb, de itt kezdték a földgépek a munkát, s a megfigyeléseink egy vagy több házra esetleg nem terjedtek ki a DNY-i peremterületen. így végeredményben a jelenlegi házhelyek számát (7) felkerekíthetjük 10 —12-re. Lehet realitása olyan elképzelésnek is, hogy mind a három falurészhez egyazon időben azonos számú ház tartozott. 25 Eddigi elemzéseink összefoglalásaképpen megállapítható, hogy Báb falu ismert része a XII. sz. közepe és a tatárjárás közötti kb. 80 esztendős időhatárok közé keltezhető. S ezen a területen — bolygatatlanság és teljes feltárás esetén — feltehetőleg maximum 12 házat találhattunk volna. Azaz egy nemzedéknyi (35 — 40 év) időszakra legfeljebb 6 házból fennálló településsel számolhatunk. Ez házanként — háztartásonkint 5-ös szorzószámmal 26 30 fős falucskát jelent. Szabó István az okleveles anyag széles körű, gondos áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy a XII. századi falvak 35%-a 1 —5 háztartásból álló kis település volt, 17%-a pedig 6 — 10 háztartásból állt, 30 — 50 lélekszámmal. Tehát a XII. századi Magyarország falvainak a többsége (52,8%) 11 háztartásnál kisebb település volt. A XIII. században ez az arány 27%-ra csökkent. 27 A XII—XIII. sz. fordulóján fennálló Báb falut a nagy átlaghoz tartozó, de sorvadásra ítélt kis településnek tekintjük, amelynek temploma nem volt, 28 temetője pedig a XI. század végén megszűnt; ettől kezdve lakói egy szomszédos falu templomához temetkezhettek. Dolgozatunk III. részében bemutatjuk, elemezzük Báb első és egyetlen temetőjét; I. István idejében létesítették és I. László koráig tarthatták fenn, tehát két nemzedék temetkezett ide. A temető demográfiai szempontú feldolgozásánál látni fogjuk, hogy a XI. századi falu sem lehetett kisebb lélekszámú, mint az egy évszázaddal későbbi: 6—7 háztartást valószínűsíthetünk. E korai falu helyét sajnos nem ismerjük. 30 Csak látszólag fogas kérdés, hogy a temetkezésekkel Bábon ily korán felhagytak. Hasonlóra más korai Árpád-kori település is szolgáltat példát. Méri István a Tiszalök-Rázompusztán feltárt anyagból (már több, mint húsz éve!) arra következtetett, hogy Rázom falu még a XII. sz. végén is fennállt, de temetője a XI. században megszűnt. 31 Szent László I. dekrétumának 25. fejezetében foglalt parancs 32 , amely királyaink közül először rendelte el a halottaknak a templomhoz való eltemetését, döntő fordulatot hozott a temetők létesítésének és megszűnésének a kérdésében. Persze az egyház intenciója korábban is érvényesült ott, ahol megfelelő befolyása volt és a lehetőségek is kedveztek. Másutt viszont évtizedek elmúltak a királyi parancs után, foganat nélkül. Vajon melyik falu templomához temetkezhettek a bábiak? Egyáltalán a XI. század végén elképzelhető-e templom a környéken; történeti összefüggéseiben mennyire valós ez a feltevés? Azt hiszem abból a tényből kellene kiindulni, hogy I. László idején Báb és Sarud DNY-i szomszédságában az egri püspök hatalmas birtoktesthez jutott (Nana és azt környező 6 falu területéhez) 33 , ez a vidék tehát már Szent László korában szorosabb egyházi ellenőrzés alá került. Ez időkben az egyháznak adott falvak birtokbavétele együtt járt a pasztorizációs munkával, egyházszervezéssel. Vidékünkön Szent István nádorának és sógorának, Aba Sámuelnek szűkebb hazájában persze nem a kereszténység felvételéről van szó a XI. század utolsó harmadában; a hit elmélyítése, templomok építtetése okozhatott csak gondot. 34 Említést érdemel, hogy Aba Sámuel fiai éppen I. Endre uralma idején feltűnő bőkezűséggel, kedvezésekkel halmozták el az egyházat, amely körülményre egy kitűnő tanulmány a közelmúltban rámutatott. 35 26
