Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)
Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában II.
A régészeti feltárásokkal bizonyíthatóan már I. Endre korában Heves megye területén számos templom fennállt. Eger székesegyházán 36 kívül Feldebrő területén 37 , Tarnaszentmárián 38 , Kisnánán 39 , Abasáron 40 , Gyöngyöspatán (kettő is) 41 . Ezeknek az egyházaknak egymástól szinte egyenlő távolságú láncolata a középhegység déli oldalán ennek a területsávnak a XI. században kiemelkedő gazdasági, politikai helyzetére rávilágít. 42 Azonban e fény sajátos optikai csalódást is okoz, a tényleges arányokat eltorzítja. Vajon a Tisza melléki, a honfoglalás szempontjából elsődleges szállásterületek egyházak nélkül maradtak volna a XI. században? A régészeti kutatások intenzitásának az aránytalansága és a műemlékekhez idomult szemléletünk alighanem elferdíti a valós képet. 43 A kutatás még nem talált rá, de bizonyára a hevesi várhoz is épült a XI. század folyamán templom. 44 A poroszlói királyi udvarház (vár) mellé is posztulálni lehet egy korai egyházat. 45 A hegyek déli lábánál az egyházi központok vonala tovább követhető kelet felé. Borsod megyében a XI. sz. végén okvetlenül állt már Kacs felett egy templom. 46 De Kacstól DK-felé a Tiszánál is találunk Borsodban korai egyházi központot, Százd mellett. 47 Milyen ellenérv vethető fel, hogy Százd-Poroszló-Heves vonalában legalább olyan sűrűn feltételezhessünk a XI. sz. végén egyházakat, mint a hegyek vonulatánál? Ma úgy látszik, hogy inkább a jogos feltételezések sokasodnak. Ha a Mátra alján Nánán a XI. század utolsó harmadában már megépült egy templom, akkor a korábbi és nagyobb Tisza menti Nánán miért várt volna az uraság az építkezéssel? 48 Jellemző mai szemléletünkre, hogy a Tisza menti (a régi Heves megyéhez tartozó) Örvény falu nagyszabású feltárása után Horváth Béla az ásatási jelentésében minő óvatosan nyilatkozott. A Szent István által az egri egyháznak adományozott Örvény falu legkorábbi házai, temetőjének legkorábbi sírjai még a XI. sz. első feléből valók (a keresztény hit tárgyi emlékeivel); de a templomát a feltárója XII. századra vagy a XIII. sz. elejére keltezte alaprajzi jegyek alapján (zömök hajó, kevéssé ívelődő szentély) és annak figyelembevételével, hogy a XI. és XII. századi sírok (a korai temető) a templomtól kissé távolabb találhatók(közvetlen közelében a XIV. századi temetkezések voltak). 49 Báb temetőjének korai (XI. századi) megszűnte újabb figyelmeztetés, hogy további korai templomépítkezés nyomát keressük a környéken. Báb legközelebbi szomszédai Hídvég és Sarud. Hídvég még a XIV. században is „locus", kis létszámú település. Létét, fennmaradását elsősorban a Báb erén ívelő hídja és az itteni vámhely biztosította, két via magna találkozási pontján. 50 Egyházáról még a XIV. századi pápai tizedjegyzékek sem tettek említést, 51 Sarud templomáról viszont XIII. századi okleveles anyag is van, amely a templomnak a tatárjárás előtti fennállására szolgáltat bizonyítékot. Ez egy felső időhatár; az alsóra csak a régészeti kutatástól várhatunk feleletet. Báb temetőjének megszűnte a XI. század 3. harmadában máris közvetett érv Sarud XI. századi templomépítésének a feltételezésére. Báb teljes elnéptelenedését a XIII. században lehet, hogy végül is a tatárjárás okozta. De sorsa a közeli Sarud kiemelkedésével már a XII. században megpecsételődött. A házak katalógusa 1. ház (2. kép) Csaknem az alapjáig legyalulták a gépek; a keleti oldalát mélyebben, mint a nyugatit. Négyzethez hasonló alakú gödrének az ÉNy-i sarka hosszú ívben lekerekített. Ezért csak a keleti és déli falhosszak mérhetők: 270, 220 cm. A keleti és a nyugati fal kifelé ívelt, így a tengelyekben mért szélesség az E—D-i és a NY —K-i irányban egyaránt 276 cm. 27
