Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Dancza János: Az egri szakszervezetek harcai a Tanácsköztársaság megdöntése után II.

Az építőmunkások társadalmi munkában két szobából egy kisebb termet alakítottak ki, s asztalokkal és székekkel be is rendeztük a helyiségeket. Ide kerültek a csoportok könyvtárai is —, a vasasok kivételével amit a gyakori költözködést megunva a lakásomon helyeztünk el és ott működött. Akcióba léptek az elvtársnők is, akik olyan buzgalommal csinosították az új hajlékot, hogy nem lehetett meghatottság nélkül nézni őket. Most már komolyabban sürgettem Schiller elvtársat is a párt szervezésének és megalakításának az érdekében. Én és az elvtársaim már addig is több párttagot szereztünk, de ő maga úgy viselkedett, mintha semmi köze sem volna az egészhez. Legszívesebben számon kértem volna tőle addigi munkáját, de ezzel végleg elvadítottuk volna. A pártszervezés érdekében mozgósítottam az addig legjobbnak bizonyult elvtársakat és összeültünk. Ott volt Schiller is, aki kényelmetlenül érezte magát és váltig mentegetődzött, de úgy irányítottam a dolgot, hogy ne sértődjön meg. Amikor azután látta, hogy egyetlen megbeszélésen milyen eredményt lehet elérni, gyorsan feltalálta magát. Sajnos a fellángolása hamar lelohadt. Ha jól emlékszem ebben vagy az előző évben a mi csoportunknak váratlanul meleg napjai keletkeztek. Subik kanonoknak a fülébe jutott, hogy az egyházi tőkével létesített gépüzemben éppen a ker. szocialistáknak nem sok szavuk van. A dölyfös politikus pap kiadta az utasítást, hogy a Vasas futbal klub csapatában csak azok játszhatnak, akik átlépnek a ker. szocialista szakszervezetbe, de legalább is lépjenek ki a mi szakszervezetünkből. A szaktársak nevettek ezen a hülyeségen. Néhányan azonban egyetértettek velem abban, hogy ez csak kezdete egy sokkal komolyabb akciónak, amit a klérus ebben az üzemben a szervezetünk ellen fog indítani. A fejlemények minket igazoltak. A fiatal szaktársakat összehívtuk és egységes fellépésre kértük őket. Különösen Horváth Sándor, aki a Vasas futbal klub megalakítója volt, paprikázta fel a fiatalokat, úgy hogy ez az akciója a klérusnak fiaskóval végződött, ami előre látható volt. Subik dühöngött, mi pedig derültünk az eseten. Vasárnap az öntöde mestere elmondotta, hogy Hering, az üzem vezetője közölte vele a felsőbb utasítást: vagy átlép a ker. szocialista szakszervezetbe, vagy nem alkalmazzák. A szaktárs megmondta: nem lép át és kérte a munkakönyvét. Most már Hering próbálta visszatartani a kitűnő szakembert, de az nem maradt. Az öntöde vezetésére egy ker. szocialistát küldtek le Pestről és figyeltük, hogy mi lesz? Az történt, amit a mi szaktársunk örökbe hagyott szaktársainak. A hatalmas, öntöttvas csövek zöme selejt lett ésHering kétségbe esett. A csövekre szükség volt és a sok selejt miatt a hálózat fektetése is akadozott. Mi persze tudtuk, hogy a sok selejtnek nemcsak az új öntőmester az oka, bár tudásban meg sem közelítette az elődjét. Az öntöde részére formázó homokot kellett beszerezni, amire az új mester vállalkozott is. Miután meglehetősen leégve érkezett Egerbe, Hering készséggel vállalt érte felelősséget a Kardos cégnél egy öltöny ruhára. Elutazása után néhány nap múlva kitűnt, hogy az öntőmester egy új öltönnyel és a költségeire folyósított előleggel megszökött. Feljelentést tettek ellene és mi nagy megelégedéssel könyveltük el az ügyet, ami nagyobb erkölcsi sikert hozott számunkra, mint gondoltuk. A történtek után ui. Hering telefonon megkért, hogy menjek le az üzembe. Arra kért, hogy írjak a szövetségünknek, és kérjek egy jó öntőmestert. Kérését azzal hárítottam el, hogy nem akarok kitenni senkit annak, hogy a kanonok úr egy hét múlva annak is felmondjon. — Nem fog felmondani — mondta dühösen. Elmondta, hogy beszélt Subikkal és elmondta, hogy mennyibe került ez a hecc az üzemnek. Azt is megmondta neki, hogy ne kísérletezzenek, mert a végén még nagyobb 278