Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában II.

Az „EÉ" jelű boríték (70.35.1. ltsz. Feladója Bárd Ferenc és Testvére kiadó Budapest, 1917. jan. 6-án) egyszerre háromféle cédulagyűjtő borítékfajtára jó pél­da. Ebbe rakta Gárdonyi az E vagy E kezdetű művekre vonatkozó jegyzeteket, rá­írta a különösen fontos Én falum címet és lényeges tartalmú 26 titkosírásos szöveget is olvashatunk rajta. A benne talált 5 cédulából 4 az En falumra, 1 az Egbenjárt lélek című munkára vonatkozik. Az En falum első és második kiadása 1888-ban jelent meg. Gárdonyi az ezek után sorra került minden újabb kiadáshoz bővítette, javította a könyv tartalmát. Fia, Gárdonyi József is említ Az élő Gárdonyi 22. oldalán olyan atyja „halála után maradt . . . En falum-foltozó cédulákat", amelyeken az író további kiegészítéseket tervezett és amely cédulák szerepelnek az alább idézettek között. A 75.10.1. a. ltsz. cédula szövege: „Enf. — Egy gyermekleányka ül a patakocska bürüjén és mossa a lábikráját. Kék ruha és szőke haj, — messziről is látni. Körülötte zöld rét és fölötte a tavaszi felhők. — Olyan nekem, mintha az ember csak a zöldben volna voltaképpen ember. A kőházban és udvarán csak féreg. " A 76.10.1.b. cédula: „Énf. I. — Pásztor tarsoly ka. — Növények közt a szegény. Nincs szépsége. Helye is csak útfélen, dülővégen, sovány földecskében. A hó alig vonul el siet kinyitni sápadt kis virágát, hogy virulhasson kissé, míg elő nem jönnek a gazdagok, erősebbek, szebbek, akik félre szorítják, elnyomják. Ha egyébképpen nem, a levele szép. — A pásztortarsolykán látszik az ínség. Por lepi, hő sorvasztja, ember és állat gázol rajta. — Ha, szólni tudna, mindig könyörögne: — Engedjétek, hogy éljek én is !" A 75.10. I.e. ltsz. cédula: „Enf. — A haldokló Кevi szeme a feleségén. Mondha­tatlan hála-nézés. Talán arra gondolt, hogy az a vénasszony mennyi munkát végzett mellette. Aki ismeri a parasztasszony életét, hogy férjhezmenetele órájától soha egy teljes­álmú éje nincs, mennyit dolgozik, mennyi magafeláldozásával, töredelmével. " A 75.10.l.d. ltsz. cédula az En falum újabb kiadásának szerkesztéséhez rögzít adatokat. Szövege: „Az En falum. II. kötetében a „hópehely" temetése (Hogyan temetik falun a gyermekeket ?) — Akkor írandó meg, mikor a könyv új kiadást ér. — I. kötetbe beveendő az Aprógyöngyökből : Bogár Miska." A 75.10.2. ltsz. cédula címe: „Az égenjárf ember." Szövege egy filozofikus gon­dolat rögzítése, de az is lehet, hogy Gárdonyi valamelyik művébe vagy egy rövid írás mondanivalójául szánta. így szól : „. . . A tömeg megérzi. Meglátja, habár csillagot nem hord a homlokán, s teste sem különb, mint másoké. De attól a perctől kezdve, mikor földi megér ése befejeződött, figyel a szavára, mint felső régióból jövő lélek nyilatkozatára. " A „G" jelű borítékot (75.11.1. ltsz.) 1921 április 29-én adta fel Gárdonyi címére dr. Palágyi Róbert budapesti ügyvéd 27 . A „G" betűn kívül a „Gondoltam" szó olvasható rajta kék színesceruzával. Több forrásból tudjuk, hogy Gárdonyi Lát­tam, hallottam, gondoltam címmel filozófiai tartalmú könyvet tervezett. Az ehhez gyűjtött cédulák közé tartozik a borítékban talált két következő jegyzet, amelyek megvilágítják a távoli előkészítés módszerét. A 75.11.2.a. ltsz. cédula: „ Gondoltam"-könyvbe beleveendő, amit a népkölté­szetről írtam a Kar. álom, premierje napján. " A 75.11.2.b. ltsz. cédula szövege: „Gondoltam — Gyermekkori emlékeim, bevezető cikke (a Jövendőben)." A „H" jelű gyűjtőborítékot (75.12.1. ltsz.) amelyen a kék ceruzával írott H-betún kívül „Az a hatalmas harmadik és Hosszúh. v." szöveg is olvasható, nem Gárdonyi Gézának küldött levélhez használták, hanem az író akart benne Debrecenbe levelet küldeni. A tintával írott címzést Gárdonyi utólag áthúzásokkal olvashatatlanná tette. A borítékban 19, látszólag eltérő, de tartalmilag szorosan összetartozó cédulát találtunk: 6 Az a hatalmas harmadik, 5 a Hosszúhajú veszedelem című Gárdonyi­254

Next

/
Thumbnails
Contents