Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Katona Imre: Válasz Soós Imre lektori véleményére

Katona Imre VÁLASZ SOÓS IMRE LEKTORI VÉLEMÉNYÉRE Anabaptisták vagy katolizált mohamedánok voltak-e az Eger 1690. évi összeírásában szereplő neochristianus-ok, vagy új keresztények — ez a Soós Imre és köztem folyó vita főkérdése. Eger eddigi kutatói Go rove Lászlótól Soós Imréig azt állították, hogy az 1690. évi összeírásban szereplő neoehristianusok alatt átkeresztelkedett mohamedánokat kell értenünk. Én állítottam elsőként, hogy ez az álláspont tarthatatlan, magyarországi forrásaink a Felvidéktől Erdélyig, Nyugat-Magyarországtól Sárospatakig az anabaptistákat jelölik így. Ezt különben Soós Imre is elismerte: „Katona Imre érdeme, hogy erre a lehetőségre, az újkeresztény megnevezésnek ilyen lehetséges jelentésére felhívta a figyelmet. Ha tehát igazolható, hogy az újkeresztény megnevezésben Eger esetében is újrakeresztelkedőt, anabaptistát, habánt kell értenünk — írja Soós —, akkor ez a körülmény Eger történetében kétségkívül eddig nem ismert, új mozzanatot jelent." Ma már nehéz megállapítanunk, az egri történetíróknál hogyan lett az újkeresztényekből megtért mohamedán. Úgy túnik, a cigányok „újpolgár" analógiájára gondolva tették meg a megtért mohamedánokat új keresztényeknek. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy amikor Szederkényinél ez a definíció 1893-ban felbukkant, miszerint az „újkeresztények ez itt maradt törökök voltak", még nem tudták, hogy az anabaptisták voltak az új keresztények, neoehristianusok. A habán kerámia készítőit, az új keresztényeket elsőként feldolgozó Szendrei János krónikaadataikra támaszkodott, ahol a habánokat anabaptistákként említik. Ezért ő sem tudta, hogy az újkeresztények, latinul neoehristianusok és az anabaptisták ugyanazok. Az anabaptisták habán elnevezésével csak a XVII. század végén, a XVIII. század elején találkozhatunk, a Felvidéken. Ez a magyarázata annak, hogy a „sokévtizedes, igazi széleskörű kutatás" miért nem tudott Egerben egyetlen olyan adatot sem feltárni, melyben de facto „habánokról" lenne szó. Viszont annál több olyan adat került felszínre, melyben tulajdonképpen a habánok egri szereplésére tudunk közvetett módon, vagy közvetlenül következtetni. Soós Imre valahogy furcsa helyzetben van, hiszen azokra vonatkozó értékes adatokra bukkant, akik jelenlétét Egerben ex verbis tagadja. Az új keresztényeknek a habánokkal való azonosságát nem e sorok írója találta ki. A hazai és a nyugateurópai történetírók sora képviselte ezt a véleményt, Szendrei Jánostól, Tóth Mikén, Aldássy Antalon, K. Papp Miklóson, Iványi Bélán, Zimányi Verán, Makkai Lászlón, Román Jánoson, Détshy Mihályon át Robert Fridmannig és G. Ballardiniig stb. Az 1690-es összeírásból is nyilvánvaló, hogy az újkeresztények nemcsak a lutheránusoktól, kálvinistáktól, az ortodoxoktól, hanem a katolikusoktól is különböztek, hiszen például az Edelspacher-féle Specificatio világos különbséget tesz a katolikusok és közöttük. Míg pl. egyes intézmények143