Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)
Soós Imre: Lektori vélemény Katona Imre: A habánok Egerben című tanulmányáról
felszínre egyrészt Eger város levéltárából, másrészt az Országos Levéltár, kamarai igazgatóság irataiból, az egri anyakönyvekből, amelyek az Egerben maradt újkeresztényekről bővebb útbaigazítást nyújtanak, mint a Katona Imre által idézett Gorové, Szederkényi és Breznay munkái. A császáriak féléves blokádjával végsőkig kiéheztetett egri várbeli törökök megegyezést kötöttek az ostromló császáriakkal a vár átadásáról, elvonulásukról. Az átadási pontok értelmében az egri török katonaság teljes fegyverzettel vonult ki 1687. dec. 17-én, az akkor még török kézen levő Várad felé. A török katonaságot, hadfelszerelést Caraffa császári tábornok katonái kísérték, a többszáz társzekeret pedig az Eger városában lakó mohamedán polgári személyek, illetve eltörökösödött egri magyarok. A város ennek folytán kiürült. Az átadási pontok szerint mégis ittmaradhattak azok, akik itt akartak maradni, akár mohamedánok voltak, akár keresztényből lettek törökké. Az ittmaradók házaikat, szüleiket tovább bírhatták. 1687. dec. 17. Fischer kamarai adminisztrátor jelenti: Egerből ma kivonultak a törökök. Ez a hely — a katonaságot leszámítva — lakatlan és üres. (Eger város iratai 30/1687.) Ugyanazon napon jelenti még: Eger várába a császári katonaságból csupán 75 német katona telepedett be, a városban pedig csak 53 olyan török család maradt vissza, akik most felvették a keresztségét s ezért ettől kezdve újkeresztényeknek nevezik őket Az üres házakba 103 füleki magyar hajdút, putnoki, szendrői, ajnácskoi elbocsátott végvári magyar katonát telepített be. (Eger város iratai 72/1695, 71/1695). Egyben utasította Domonkos Jakab postamesterharmincadost, hogy amíg egy okos, derék ember nem állítható a város élére, addig Domonkos lássa el a városi főbíró teendőit, az összes ittlakó újkeresztényeket és született keresztényeket tartsa meg a király hűségén, vezesse át a keresztény életmódba. A város nagyobbrészt még üres. A házakat fel kell értékelni, az üres házakat a törlesztéses alapon vásárló uj jelentkezők között ki kell osztani s aki a becsértéket kifizeti, benne maradhat házában, aki nem fizet, el kell távolítani. (Egri Érs. Gazd. It. Liber 14, pag. 186—191) 1687. dec. 17-én írja Domonkos Jakab postamester: A török kivonulása utáni órákban Fischer Mihály szepesi kamarai adminisztrátor megbízásából a császáriak közül elsőnek jöttem Egerbe, mint harmincados. Ugyanazon napon és órában velem együtt jött be Palásti András gyöngyösi ferencrendi g várdián és birtokba vette a Szent Mihály-templomot, ott istentiszteletet tartott, rendtársaival együtt a templom melletti házban megtelepedett s ott a törökségből áttért újkeresztényeket nagyobb részben megkeresztelte — Neochristianos ex Turcismo majori ex parte baptisasse. (Fridrich Urbánus: História seu compendiosa descriptio provinciáé Hungáriáé Ordinis Minorum strictioris observantiae. Cassoviae, 1759, pag. 141.) 1688. Egri jezsuiták háztörténete. Az újkeresztények, akik a többi mohamedán távoztával Egerben visszamaradtak, megkeresztelkedvén, keresztényekké lettek. Első templomi zászló gyanánt Kiss Mihály nevű új keresztény egy török zászlót ajándékozott a templomnak, átalakítva. A török hódoltság idején sokan protestánsokká lettek, mert nem kaptak katolikus papot. A tömlőéből kikerült rabok is egy évtized óta most részesültek első ízben vallási ténykedésekben. 1688. évi egri házösszeírás. (0. L. Kamara, Miscellanea, В. 2025 — 51 sköv) Az eddig benépesült 323 házból : egyháziaké 45 hajdúké, huszároké 86 új keresztényeké 42 polgároké 120 rácoké 30 138
