Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)
Katona Imre: A habánok Egerben
sunt) szerepelnek. E szerint tehát az egri anabaptisták közt még anabaptizált cigányokat is találhatunk. Természetesen vannak köztük törökök, tehát volt mohamedánok is. Az anabaptisták Egerben majdnem teljesen magyar neveken szerepelnek, ezért nehéz őket nemzetiségük szerint kategorizálnunk. Ennek ellenére az esetek többségében sikerült megtudnunk, hogy kik lehettek mohamedánból anabaptistává. Bizonyos fokig segít az azonosításban az Országos Levéltár már említett török névjegyzéke. Ebben a törökök névszerint megtalálhatók. Úgy tűnik, ennek segítségével könnyen kideríthető, hogy kik voltak törökök és kik nem. Miután azonban az anabaptisták említett összeírásában már a mohamedán törökök is keresztnevükön találhatók, csak különböző utalásokból sikerül azonosításuk egykét esetben. Pl. Pap Dávidról tudjuk, keresztelése előtt török „hodsa" volt. Igaz, mohamedán nevét nem jegyezték fel a keresztény források, az Egerben 1687-ben összeírt törökök közt viszont csak egy hodsa szerepel, bizonyos „Mustaffa" nevű. E szerint ez volt a keresztelés előtt Papp Dávid mohamedán neve. A későbbi Báthory Lászlónak nevezett Olaj-, vagy Alaybék is megvan az egri török névjegyzékben. Rajta kívül egy bizonyos Furulya nevűt sikerült azonosítanunk, aki áttérése után Furulya János lett. Van amikor csak utólag, anyakönyvi adatok árulják el, hogy a név viselője előzőleg török volt. Pl. a városi plébánia kereszteltek anyakönyvének egyik (1688. ok. 3-i) bejegyzéséből derül ki csupán, hogy Szabó János, akinek felesége a terenyei Molnár Anna (Anna Molnár ex Terenye) is törökből lett új kereszténnyé (neo Christiano ex Turcismo). Az 1690. évi összeírásban 21 két Szabó János is szerepel. Egyik házszáma 364-es, a másiké pedig 404-es volt. Utóbbi felesége Erzsébet, az előzőé pedig bizonyos Anna nevű volt. Nem kétséges, hogy utóbbi az, akiről az anyakönyv beszél. Szabó Jánosról tehát csak annyi derül ki, hogy mielőtt anabaptizált, mohamedán volt. Arra vonatkozóan nincsenek adataink, hogy Szabó János milyen helyet foglalt el a török társadalom, vagy a mohamedán vallás hierarchiájában. Helyenként azonban nemcsak az tűnik ki forrásainkból, hogy mielőtt nevezett anabaptizált volna, török volt, hanem egykori tisztsége, rangja is. Ilyen volt a gyakran említett, a plébániai anyakönyv 1689. évi március 10-i bejegyzésében új kereszténynek írt Bátory László. (Labislaus Batori annorum 65, qui et ipse hic Agriae Turcarum Olai Bék fuit, nunc autem Christianus). 22 Az 1690. évi összeírás 278. tótele ugyancsak új keresztényként említi: Olay Begg Neo Christianus vocatus modo Ladislaus Bathorj". Tudjuk, hogy az alejbég nem akárki, hanem mintegy zászlóaljnyi katonai alakulat vezetője volt. Ugyancsak török főember volt az 1690-es összeírásban új keresztényként szereplő Noszvaj Ferenc is. Még mint török az Eger melletti Noszvaj földesura volt s csak a keresztségben kapta a Ferenc nevet. Háza ott állt, ahol a minoriták temploma és a városháza. Úgy látszik még életében katolizált, mert amikor 1697-ben Noszvajon örökös nélkül meghalt, házát és telkét a minoritákra hagyományozta, amiből aztán hosszas per keletkezett. A janicsárból lett anabaptistákat egy évszám nélküli de mindenképpen 1697 előtt kelt összeírás névszerint említi (Jancsarones qui fuerant) : Stephanus Sinnij (Fuerat ante jancsar), Michael Szabó (Fuerat ante Jancsar), Német János (Jancsar Fuerat), Johannes Furulya (Fuerat jancsar), Johannes Ugró (Fuerat Jyancsar), Andreas Török (Jancsar Fuerat), Johannes Tott (Jancsar Fuerat) 23 . A C.) alatt szereplő Paulus Török szintén anabaptizált mohamedán volt, de — mint az összeírásban olvashatjuk — „nem volt janicsár", (non fuit Jancsar), mint ahogyan az ugyancsak e pontban szereplő Stephanus Lengyel sem volt az (non fuit Jancsar). Tehát van ahol első pillanatra nyilvánvaló, hogy ki volt közülük török, máshol ez csak nehezen állapítható meg, vagy egyáltalán nem. Az Egerben letelepedett 131
