Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.

monticulustól kezdődőleg kelet felé, a XIII. századi oklevél szavait követve lényegében azon a nyomvonalon haladunk, amelyen Besenyőtelek alatt Mezőtárkány és Besenyőtelek XIX. századi községhatára futott.

38 Tekme földje a XIV—XV. századi Botond falubirtokot

39 és a XVI. században is emlegetett Botond prédiumot képezte,

40 amely Márk falunak tehát ÉN

1 Y-i és északi határát jelentette. Az 1278. évi oklevél szerint Мак ÉK-felé Lacseu faluval volt határos.

41 Lacseu a Laskó melletti Nagy-Fenék ér délkeleti partján emelkedő Laskó-hátra lokalizálható (III. felmérés 107 m pontja körül). Lacseu később Laxo (Laksó) alakban fordul elő és több határpere ismert a XIV. századból a vele EK-felé szomszédos Kápolnástárkánnyal.

42 Laksó a XV. század második felében már pusztaság.

43 Az idézett 1278. évi oklevél szerint Мак, Lacseu Besenyő és a három Tárkány között Ladány és Cőr (Lodan, Cheur)

44 nevű települések létesültek, még nyilván a tatárdúlás előtti korban. Hogy mindezeknek Мак lett volna a korai Árpád korban az egyházi központjuk (István király dekrétuma értelmében a 10 faluhoz tartozó egyházas hely), azt körtemplomának viszonylag késői keltezése sem támogatja. Kovács a templom építési idejét a XIII. századra tette, mivel ,,-a falu elnevezése inkább a XIII. századra bizonyít"

45 G. Molnár Vera szerint ezt a késői datálást a templom alaprajzi formája megerősíti, mivel az ún. belülről falba mélyedő apszisú rotundákhoz sorolható, amely típus a XII. sz. végén jelent csak meg.

46 На а Мак névalak nem hibás átírás, akkor jobban elképzelhető, hogy a Márk falunév a Bessenyői család Márk nevű, a XIII. században élt ősével hozható kapcsolatba.

47 Mortunus fia Márk a Szalók nemzetség jelentékeny képviselője a XIII. század utolsó negyedében tevékenykedett. De inkább Márk fia, Márk comes volt nagy birtokszerző, aki Besenyő negyedrészét is megvette 1322-ben.

48 Sajnos, Márk comes Мак falura vonatkozó oklevele még csak utalás formájában sem maradt ránk. A falunevek megváltozása éppen a XIII—XIV. század fordulója körüli évtizedekben nem ritka jelenség akkor, ha a falu új tulajdonos birtokába került. A legközelebbi példa erre Buger-Besenyő falu esete, amelyet 1291-ben Donnán fiai vettek meg és a falu a XIV. századtól már a Dormánháza nevet viselte.

49 Kovács Béla egy fontos oklevélre irányította a figyelmet, amikor idézte annak az 1381. évben keltezett okmánynak néhány sorát, amelyben az áll, hogy Laxo birtok bejárásakor a határvonal Márktelek egyházának a szentélyéig ért. Tehát Márk falu „temploma 1381-ben már állt" írta a templom feltárója.

50 A már helyett ide inkább a még szó illik. A templom még állt, ugyan már határkő szerepét töltötte be. Hiszen arról van szó, hogy egy idegen falubirtok határát húzták idáig meg, s nem arról, hogy Márk falut 2 vagy 3 részre osztották volna birtokosai a temploméval kapcsolatos javadalmakkal együtt, mikor is ilyenkor egy elméleti határvonalat húztak a templomon keresztül.

51 Maga a helynévi alak, Márktelek, szintén pusztásodásra utal. Györffy György megállapítása, hogy a tatárjáráskor elpusztult templomos falvak -egyháza végződést kaptak, a templom nélküliek telek vagy telke utótaggal bővültek.

52 Maksay Ferenc e kérdést behatóbban elemezve a telek szó jelentésének változására mutat. Előbb a lakatlanul maradt belsőségeket nevezték így, később átragadt a szó néhány magában álló elhagyott településre, és birtokrészek, puszták egész területére. Latin megfelelője a prédium, amely szintén nem jelent falut, de nem is maradt mindig teljesen lakók nélkül ; azaz településre alkalmas helyet jelent, amely később olykor be is népesült.

53 Csak találgatni lehet, hogy az 1351. évi (villa Mark) és az 1381. évi (Markhtelek) közötti időben mi játszódhatott le. Még a pestisre is gondolni lehet, amely az 1347 — 1349. évi nagy pusztulás után 1360., 1374., 1380—82. években országosan tizedelte a