Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Bakó Ferenc: Északmagyarországi parasztházak tüzelőberendezésének történeti előzményei
lölik meg. A kemence szája felett széttáruló füstfogó neve általában „kürtő", néha „anyó" (Sirok), egyedül Gyöngyöspatán „kinolin", de néhány faluban (Párád, Bekölce, Felsőtárkány) átment a kürtőre a „cseresnyek", „cseresznyék" szó, ami máshol a kemenceszájban elhelyezett felső követ, a szikrafogót jelentette. A kemence tetejének neve általában „szap", „szapha", két esetben, Pétervásárán, Maconkán „pártázat". A szapon és szaphán egyébként a kemence oldalán húzódó második fekvő patkát is értik, a legalsó patkát Maconkán „garád"-nak, máshol csak „patká"nak ismerik. Istvánffy szerint a fal felé eső patka neve „kemence szögi" volt. 19 A kürtös kemence műszavai közül korábbi irodalmunk nagyobb figyelmet szentelt a kemence szája alatt húzódó patkának, amit „tiszpal", „tiszpaó", „tiszpó" néven ismerünk. Van egy megcáfolt elmélet — Horger Antal és Cs. Sebestyén Károly hipotézise —, mely szerint a palóc tiszpal az egysejtű ház közepén a szabadtűz alapja, helye volt, ennek továbbfejlődéséből alakult ki a caminus, s ezt szláv kontinuitással mint „kémény"-t vettük át. A kémény tehát eredetileg a túzpad felett kifejlődött szikrafogó, s egyben füstelvezető berendezés. 28 Hozzátehetjük még, hogy a tiszpal = tűzfal-nak is felfogható, minthogy egyes finnugor nyelvekben a fal szónak „pal" a megfelelője. 21 Mindezek után érdemesnek látszik áttekinteni a tiszpal szó elterjedését és használatát a magunk gyűjtése és az irodalom ismeretében. Összesített adataink azt tanúsítják, hogy a tiszpal nem általánosan elterjedt szó a palócnak ismert néprajzi csoport körében. A tiszpal kifejezést Szeder Fábián, Pápai Károly, s később Gunda Béla sem említi, egyedül Pintér Sándornál és Istvánffy Gyulánál fordul elő, úgy tűnik ezért, hogy csak Nógrád megye Szécsény körüli részén és Hevesben a Mátraalján használatos. 22 A magunk gyűjtése megerősíti ezt a megállapítást és megtoldja azzal, hogy egyes községekben a tiszpal-nak kocik, kucik, kocig megfelelője van, amit vele egy jelentésben használnak: ezzel a szóval a kemence szája alatti tüzelőpatkát jelölik. 23 A tiszpal történeti forrásainkban 1772-ben a Borsod megyei Felsővadnán is előfordul, de a Nógrád megyei levéltár Fiscáliáiban felbukkanó „tűz pad"-ot is az előbbi változatának tekinthetjük. A tűz pad nemcsak a belső tüzelésű kürtös kemencével összefüggésben kerül szóba a XVIII. sz. folyamán többízben is, hanem 1812-ben már a pitvarba helyezett, külső kemenceszáj alatt is. Fentiek alapján úgy véljük, hogy a tiszpal egyike azoknak a ritka és a tűzhelyhez, a lakáshoz kapcsolódó műszavaknak, amelyek a magyar házkultúra legrégibb elemei közül maradtak ránk. 2i A belső tüzelésű kemence — egyedül a hagyomány adataiból következtetve — a XIX. sz. derekától korábbi időkben a hegyvidék falvaiban gyakoribb lehetett. Ettől az időponttól kezdve azonban adataink egyáltalán nincsenek, vagy ha vannak is, csak közvetve alkalmazhatók a népi tüzelőberendezésekre. Ezek közé tartozik az Orczy család javairól 1774-ben készített leltár, melyben az épületek leírása során néhány témánkat érintő épület is helyet kapott. Erdőkövesden a béresház „belül fűtő kemenczével provideált .. . közönséges, hosszas, Mátra melléki fa épület". Ugyanott a molnárházban is van egy „belül fűtő kemenczével készült szobácska", sőt, az egy szobából és pitvarból álló pálinkaház is „belül fűtő kemenczével provideálva ", ami már a belső tüzelésű kemence használatát magasabb társadalmi szinten is bizonyítja. Ugyanígy a felsövadnai (Borsod m.) educillum és macellum mellett álló lakóház becslése 1772-ben, melynek során a „belől fűtő kemencze tiszpal fájával kürtőjével együtt" megbecsültetik. 25 A korábbi adatok már bizonytalanabbak, a belső tüzelésű kemence jelenlétére inkább abból lehet következtetni, hogy a ház leírásokban konyha, vagy pitvar nem szerepel. Ilyen adatunk van 1760-ból Gyöngyöshalászról: „a Juhásznak külön egy szobája és kamrácskája" van, 26 1746-ban pedig Bodonyban a plébániaházból hiányzik a kemence 226
