Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.

(amely előtt a történeti kutatás mindmáig kissé értetlenül állt), hogy 1271-ben a királyi gyűlésen a nemesek egy része Hevesen, más része Hajóhalmán gyülekezett (Reg. Árp. II. 2124. sz., 124 — 125.). Kézenfekvő arra gondolni, hogy azok a tiszántúli nemesek gyülekeztek Hajóhalmán, akik a víziutat választották. A hevesi vártól alig 7 km-reemelkedő domb szeptember első felében egyenesen kellemes helynek ígérkezett. Hajóút falu élete annyira a hevesi várhoz kötődött, hogy elsorvadása a XIV. században időben párhuzamos a vár igazgatási szerepének csökkenésével; mint láttuk a, XIV. század közepére vált a falu lakatlanná. 199 Gömöri János, RF (Ser. I. 23) 83 - 84. 200 A. 7. 34. sz., 60. 201 AEET I. 367.: ,,. . .publicam stratam que de uilla Abon ducit in Hony. . . " — Ugyanebben az oklevélben a többi út a falvak között csak egyszerűen „strata", pl. : ,,. . .iungit stratam que de Beseneu ducit in uillam Abon. " 202 Kovács (Arch), 24 - 25. 203 Zs. II. 3608. sz., 427.: „Item tributi nostri in Zarwaskew, Maklar et Zewlmlom de rebus et bonis dictorum dominorum suorumque iobagionum exceptis rebus mercimonialibus tributa vei quascunque exactiones nullatenus exhigere..." 204 Érdekes, hogy a via magna hevesi várhoz vezető szakaszának elsorvadásával párhuzamosan kifejlődő Berechalom — Kömlő — Átány — Heves (mezőváros) útvonalon Berechalomtól Heves mezőváros szintén 16 km. 205 Györffy Gy., Tanulmányok a magyar állam eredetéről Bp. 1959, 59 — 60. — Arch. Ert. 1970, 219. —Kristó Gyula —Makk Ferenc — Szegfű László: Adatok „korai" helyneveink ismeretéhez (Acta Hist. XLIV. Szeged 1973) 41 —42. oldalakon közölt helynévi gyűjtésük anyaga nem késztet korrekcióra. A 18 Tárkány helynévből 1 a Székelyföldön, 2 Biharban, 3 Szabolcs-Szatmár (ill. Felső-Tiszavidéken), 1 Abaújban, 2 Hevesben, 1 Hontban, 1 Komáromban, 1 Temesben, 1 Békésben, (1 a Berettyó mellett,) 3 az Árpádok ősi szállásterületei közelében (Csepelszigettől keletre, és a Kapós mentén), végül 1 Sümegnél. 206 Ugo di Provenza (926 — 945) vereté volt az egyik sírban. (Galván K.,JiF (Ser.I. 9) 38.) A legdíszesebb ékítmény női sírban volt. (Szabó J. Gy., A honfoglaláskori lemezes korongok viselete. EME 1/1963 102 — 103.) — Megjegyzésre méltó, hogy fegyvert nem találtunk. 207 Maksay, 29., 44. 208 Maksay, 34., 27. j. 209 Marco Polo utazásai (I viaggi di Marco Polo). II. könyv 1. rész 26. fejezet. Ford. Vajda Endre. Klasszikus útleírások III. Bp. 1963, 184-188. 210 Egy velencei kis mérföld 1,575 km., nagy velencei mérföld 1,988 km. (Gazdag László: Útitársunk a térkép [Bp. 1969] 54.) 211 Gsánki, 58. 212 HML/K N. 9, D 9, f. 3, fr. 18.: „Kochorhaza penes Tarkany (1720. évi határjárás) 213 Károlyi okit. II. 417. : „ . . .neonon predys Foltheghaza, Konczmolnazygethe, Kabatheleke, Thothteleke, Fekech et Gelmeth..." — A felsorolásból Tóttelek helyzete ugyan még nem világos. De Kápolnástárkány két határjárásából a hozzávetőleges fekvése kiderül. HML. XII —2/d/42. (Lib. Ill) pag. 143.: „unum magnum fossatum pertranseundo" a Csörsz-ároktól délre fordultak, majd szántóföldeken át a kömlői útra tértek. Itt a Fertő-tó, Fotó után és a Thetheu (Tető, ez a Veremhát) előtt: „Tothfő" helyet említik (1388. év). Uo. (pag. 148.): „. . .et ad dictam terram Totfű (így) nominatam ascedentes..." 214 HML. XII —2/d/42. pag. 166.: „possessio Baathon," „terra Bathon". — Felmerül azonban a gyanú, hogy itt Botond posszesszio elírt névalakjával állunk szemben. 215 Zekes locus: HML. XII-2/d/42. pag. 148. 216 HML. XII —2/d/42. pag. 159.: (Középtárkánnyal kapcsolatosan) „tota et portiones ipsarum possessiones in praedius suis Bodo thelek". — Nem valószínű, hogy a vizsgált területünkre vonatkoztatható. 217 Széli (oklevéltár) 162.: „Quoddam predium prefatorum Johannes et Georgii de BesseW