Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.

egri káptalant Laksó falubirtok egynegyed részébe, amelyet 60 ft-ért Homokterenyei Tamástól megvásárolt. 44 Márk ÉK-i részén Ladány és Cőr korán letűnt falvak birtoka a leírás értelmében feltehetőleg hegyesszögben találkozhatott. Kristó Gyula, Makk Ferenc és Szegfű László a szóbanforgó Ladány falut felvették a Ladány nevű helyneveket egy csokorba gyűjtő jegyzékükbe (a „vélt" törzsnevek fejezetbe): Kristó—Makk—Szegfű, Adatok „korai" helyneveink ismeretéhez. Acta Historica XLIV. (Szeged 1973) 40. 45 Kovács, i. m. 42. 46 G. Molnár V'., A középkori Magyaország rotundái. (Bp. 1972) 38 - 39. 47 Kovács, i. h. 48 Széli, 2. 49 AEET. I. 366 — 369. — Buger-Besenyő 1291. évi határjárása félreérthetetlenül a későbbi Dormánháza falubirtokára vonatkozik. (Szikszó, Hány, Besenyő, Tárkány, Kisbuda, Abony határolták). Számunkra felfoghatatlan, hogy Nagy Árpád kitűnő dolgozatában Besenyőt és Buger-Besenyőt lényegében azonosnak vette és Dormánháza besenyő eredetének bizonyítására a Dormán személynév török eredetére hivatkozott. {Nagy Á., EMÉ 7/1969 133-134.) 50 Kovács, i. m. 41. 51 Györffy György figyelmeztetett a templomokon keresztül húzott birtokrészek példáira egy-egy falu megosztásánál. 52 Györffy Gy., A tatárjárás pusztításainak nyoma helyneveinkben. A túrkevei mxizeum emlékkönyve. (Túrkeve 1961) 35-38. 53 Maksay, 80-81. 54 Szabó István, Magyarország népessége az 1330-as és az 1525-ös évek között. (Magyarország történeti demográfiája. Bp. 1963) 64 — 65. 55 Széli (oklevéltár), XXXVIII. sz., 156. 56 Kovács, i. m. 41. 57 HML. XII-2/d/42. pag. 263. 58 Szabó J. Gy., RF (Ser. I. 25.) 66. — A régészeti adatközlések és jelentések a Bosos halomnál levő Csathó tanya nevén történtek, de ez a meghatározás nem szerencsés. Az 1969. évi OFTH térképeken Csathó tanya olvasható, de a III. katonai felvételnél Pocsik tanya.) 59 Szabó József volt besenyőtelki pedagógustól kaptam először a szóbanforgó területről információkat. Lánya, Szabó Margit Besenyőtelek helynévi anyagának díjnyertes néprajzi pályamunkájában a Besenyőtelek-tepélypusztai határ általa IV/32 jelzésű területéről az alábbiakat jegyezte fel: „Halom-sík-szántó. Itt valamikor kösség vót. Az eke egy keresztre feszített Jézuskát fordított ki a födbü, plébü vót, meg mé elszenesedett lobogószárakat meg kapcsot. Valamikor itt kösség vót, de a tatárok elpusztították." (Egri Múz. Népr. Adattára 188/1968, 8.) «° Széli (oklovéltár), XII. sz., 131-132. 61 Széli (oklevéltár), XXL, XXIIL, XXIV. sz., 140-142. «

2 Széli (oklevéltár), XXIX. sz., 147.: 1467. március 2. A káptalani beiktatás kelte 1467. május 5. «

3 Széli (oklevéltár), XXXIII. sz., 151-152. 64 Károlyi okit. IL, CX. sz., 166. *

5 Itt is a nyíltabbá válás tendenciája érvényesült az u —o. vonatkozásában, erre nagyon sok példa felhozható. *

6 Érdekes, hogy a poroszlói Weres Tamás mellett egy Berecki Nagy Benedek is feltűnik a szomszédos birtokosok nevei között. Mivel az Árpád-korban Berechtelke Tepéllyel határos volt, feltételezhető a családnév és a falunév között összefüggés. 67 Újra Szabó Margit gyűjtésére hivatkozunk. Térképén Nagymalomszög és Kismalomszög területe egymás mellett a Laskó jobb partján, egykori nagy szigeten található; Nagymalomszög dűlő közelebb Poroszlóhoz. Mindkét területre vonatkozólag az alábbi 55