Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.

újra nincs feltüntetve. Végre 1564-ben rábukkanunk a nevére és egyszerre 7 adózó portával tűnik fel. (Szederkényi, II. 450., 457., 459. - HML EÉL. Gl. Lib. 79, 2-40.) 30 Györffy György, Tanulmányok a magyar állam eredetéről. (Bp. 1959) 24 — 26. 31 Section 48, Colonne XXXVIII. 32 Szabó J. Gy., Heves megye régészeti leletei II. (Heves megye műemlékei I. Bp. 1969) 55-56. 33 Hoki. 75. sz., 83.: . . . „sub pede cuiusdam monticuli, ubi sunt trés mete antique, et iuxta easdem sunt due noue mete..." (Bő, Besenyő és Мак hármashatára) 34 VR. 246. §.: „Roma de uilla Beu" — kétes, hogy Szárazbőre vonatkoztatható, ahogy ezt Kandra feltételezte (Kandra 368 — 369.) 35 1546. évi adójegyzék 3 portájával szemben ugyan 1549-ben, mint elpusztult szerepel („Bjeo omnino déserta"). Valójában azonban ekkor sem lakatlan: „Beö, Kemlyö nunc noviter circa festum Paschae sunt condescenta attamen omnino paperes". 1552-ben 2 adózó portája volt újra, 1553-ban zsellérek lakták, 1554-ben két adózó jobbágytelke volt és 1564. évben már 5. 1576-ban pedig 18 tized fizetőt vettek számba. (Szederkényi, II. 391., 443., 453., 457., 459. - HML. EÉL. GL. Liber 79. pag. 19., 37., 60.). Az adójegyzókek a Tisza melléki Bő falu adójának feltüntetésénél Tiszabő megkülönböztetéssel éltek; pl. 1552-ben Tiszabőnek 15 adózó portája volt. (Szederkényi, II. 453. - HML. XII-3/79 pag. 38.) 36 Kovács В., Román-kori templomok feltárása Heves megyében. EME 5/1967 41—44. 37 Collo XX, Sectio 17. - Section 48, Colonne XXXVIII. Zone 15, col. XXIII. 38 Hoki. 75. sz., 82 — 83. Besenyőteleknek és Mezőtárkánynak ezt a napjainkig megmaradt határvonalát követve (Besenyő alatt) az 1278. évi határjárás minden szava beszédessé válik a terep ós a régi térkép-anyag ismerőjének. A „monticulus"-tól, az egykori hármashatártól elindulva „inde procedit versus partem orientalem et iungit quendam lacum, iuxta quem sunt due mete... et inde procedendo transit, quandam viam Makuta vocatam..." : ma is először a Csincsa vizén, amely egykor tavak és lapályok sorát kötötte egymással össze (Nagy Lőrinc-Kis Lőrinc és Liliom fertőkőn át) kell átkelni ahhoz, hogy a Besenyő felőli úthoz, amely Mákhoz (Márkegyházához), ill. Besenyőn át Makiárba vitt, eljuthassunk. А Мак falunév azonban méltán vethető egybe Maklárral, s ebben Bakó Ferenccel is teljesen egyetértünk. (Bakó F., EME 2/1964) 290.) 39 Gsánki, 59.: Bathond és Bothond. E névalakokon kívül még Batsond is előfordul Középtárkány (alias Törpeszeg) XIV. századi határjárásában, amelyből megtudjuk, hogy Törpeszeg a Nagy Fekete fertő melletti terra Teteu (Tető, a későbbi Veremhát) környékén határos Botond possessio-val. (HML. XII-2/d/42 p.148.) 40 Széli, 2. 41 Hoki. 75. sz., 83. — Botond földjének említett határjárása а Мак felé vezető úton (Makuta) túlhaladva tarkányi határhoz ért, majd innen délnek fordulva Мак és Lacseu határát érinti, ahol tehát hármashatárpont volt. (. . . „inde procedit versus plagam meridionalem et contingit terras Lacseu et Мак vocatas, ubi sunt trés mete. . . ") Laksó (Laxo) legkorábbi helynóvi alakjában, Lacseu, olyan kéttagú helynevet látunk, amely Lac és Seu szavakra bontható. S mivel Lacseu falu keleti szomszédja a patak (Laksó) túlsó partján fekvő Seu (Sző) falu volt, Lacseu település sejtésünk szerint Seu faluból való XII. századi kirajzás. 42 HML. XII-2/d/42 p.141. (1381. év): „...inter possessiones Laxo ipsius Nicolai et Kápolnástárkány dicti capituli erexisset per quas idem Nikolay dictus Varjú quondam particulam terrae de praedicta poss. ipsius capituli Kápolnástárkány vocata ad dictam possessionem Laxo applicasset." Kápolnástárkányt Altárkánynak is nevezték. Altárkány, Középtárkány ós Egyházastárkány összeolvadásából keletkezett a XV. század elején Mezőtárkány, amely 1423-ban vásárjogot is szerzett. Mindhárom falu egykori fekvése, birtoka határjárásokból ismert. Gsánki tévedett, amikor a három települést azonosnak tartotta (Csánki, 55.) 43 Először az 1482. évben találkozunk a prédium kifejezéssel Laxo val kapcsolatosan (HML/K N. 12, D. 8, f. 1, fr. 3) -HML. XII.-2/d/41. p.113: 1484-ben beiktatták az 54